Sajópüspöki

Sajópüspöki
Sajópüspöki látképe
Sajópüspöki címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Varga Zoltánné (független)[1]
Jegyző	Nagy János
Irányítószám	3653
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	465 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	47,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 45″, k. h. 20° 20′ 42″48.2792, 20.344948.279200°N 20.344900°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 45″, k. h. 20° 20′ 42″48.2792, 20.344948.279200°N 20.344900°E
Sajópüspöki Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajópüspöki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópüspöki témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajópüspöki község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén, a Sajó jobb partján terül el; Ózdtól 12, Putnoktól 10 km távolságra. A község szlovák határ menti oldalát dombok övezik, másik oldalán folyik a Sajó.

A település főutcája a 25-ös főút, amely végighúzódik a lakott területén. A főútból, annak 77. kilométerénél, már Sajópüspöki és Sajónémeti határán ágazik ki egy öt számjegyű mellékút, a 25 124-es út, amely ez utóbbi település központjába vezet.

A község területét vasútvonal nem érinti, de nagyon közel húzódik hozzá a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, amelynek három megállóhelye (Bánréve vasútállomás, Bánrévei Vízmű megállóhely és Sajónémeti megállóhely) is legfeljebb 3–4 kilométerre található.

A Sajó-völgy településeként a felszínét nagy részben folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, kisebb részben lösz és glaciális vályog fedi. Éghajlata a mérsékelten nedves típushoz közelít, ezért a megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé meleg igényes kertészeti növények termesztését részesítik előnyben. Elsősorban a fejeskáposzta, a vöröshagyma és zöldségnövények szerepelnek a termesztett növények között. Árvizek főleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak elő.

Tetemes az árterület, amelyet leginkább rétnek és legelőnek, valamint szántóföldnek használnak. Növényzete a pannóniai flóratartomány Északi-középhegység flóravidékének Tornense flórajárásába tartozik; gazdag a falu határának növény- és állatvilága. Az eredeti növénytakarót nagyrészt mezőgazdasági területek váltották fel, de a megmaradt erdőkben szép gyertyános- és cseres-tölgyesek, kisebb részben fenyvesek találhatóak. Több védett madárfajnak is fészkelőhelye a határ, például az egerészölyvé.

Sajópüspökitől északnyugatra, a szlovák határ túloldalán található a Rima torkolata.

Első okleveles említése 1263-ból való, amikorra királyi tizedszedők előtt megjelent a Sajópüspöki Mátyás magister, ez egyszersmind azt is jelzi, hogy ekkor már plébánia volt a községben. 1294-ben, amikor III. András király az esztergomi érseknek adományozta, Pispuki írásmóddal fordult elő a neve, a pápai tizedjegyzékekben 1332-37-ben pedig Pyspuk néven szerepel ugyanez a település.

A 14. században a Putnokyak a földesurai, 1411-ben azonban már a rozsnyói püspökség birtokai között találjuk. Temploma régóta volt, de 1753-ban olyan rossz állapotba került, hogy az összeomlás veszélye fenyegette. A jelenlegi késő barokk stílusú templom alapjait 1792-ben rakták le, és 1794-ben szentelték fel, Kisboldogasszony tiszteletére. A tornyot a királyi kamara építtette hozzá 1799-ben. Mivel a község csaknem folyamatosan az egyház tulajdonában volt, lakói mindvégig katolikusok maradtak.

A község 1969-ben elveszítette önállóságát és Bánrévéhez csatolták, majd 1991-ben a rendszerváltozás után, újra saját önkormányzattal bíró község lett.

Jelenleg lakossága főként növénytermesztéssel foglalkozik, a térség városait látja el kertészeti termékekkel. Az ózdi kohászat leépítése az itteni lakosságot is érzékenyen érintette és munkanélküliséget idézett elő. A társas vállalkozásokat a mezőgazdaságban egy kft. és egy szövetkezet, a kereskedelemben egy Gm, a szolgáltatásban három nonprofit szervezet képviseli. Egyéni vállalkozóként mindössze két kisiparos tevékenykedik Sajópüspökiben.

• 1990–1994: Varga Lajos Endre (független)^[3]
• 1994–1998: Varga Lajos Endre (MDF-KDNP)^[4]
• 1998–2002: Reményi Lajos (független)^[5]
• 2002–2006: Varga Zoltánné (független)^[6]
• 2006–2010: Varga Zoltánné (független)^[7]
• 2010–2014: Varga Zoltánné (független)^[8]
• 2014–2019: Varga Zoltánné (független)^[9]
• 2019–2024: Varga Zoltánné (független)^[10]
• 2024– : Varga Zoltánné (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,4% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 6,9%, görögkatolikus 1,3%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 7,5% (14,4% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 11,2% cigánynak, 1,2% szlováknak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 5,1% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 10,4% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).^[13]

Sajónémeti és Bánréve 3 km-re, Serényfalva és Hét (település) 6 km-re. A legközelebbi városok: Ózd 10 km-re, Putnok 6 km-re.

• Római katolikus templom

• 
  Római katolikus templom
• 
  Sajópüspöki látképe
• 
  Sajópüspöki
• 
  Látkép Velkenye felől
• 
  A Sajó a község határában
• 
  A hősi emlékmű
• 
  Fehér gólya fészke a településen
• 
  Gólyafészek a településen