Sajólád

Ez a szócikk Sajóládról szól. Hasonló címmel lásd még: Lád (egyértelműsítő lap).

Sajólád
Egykori pálos templom
Sajólád címere Sajólád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Varga Norbert (független)[1]
Irányítószám	3572
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	2864 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	219,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″48.043580555556, 20.90296944444448.043581°N 20.902969°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″48.043580555556, 20.90296944444448.043581°N 20.902969°E
Sajólád Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajólád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban. Életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban alig 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától, a vármegyeszékhely Miskolctól, és a távolság közúton sem sokkal nagyobb ennél. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik.

A Sajó mentén helyezkedik el; teljes lakott területe és közigazgatási határának nagy része a bal parti oldalon, de egy viszonylag nagy (több mint 5 négyzetkilométernyi) területével átnyúlik a folyó túlsó partjára is.

A közvetlenül határos települések: észak felől Alsózsolca, északkelet felől Hernádnémeti, kelet felől Bőcs, délkelet felől Berzék, dél felől Ónod, délnyugat felől Nyékládháza és Mályi, nyugat felől pedig Sajópetri.

Csak közúton közelíthető meg, Ónod és Alsózsolca felől a 3606-os, Bőcs felől pedig a 3609-es úton. Határszélét érinti még a 3603-as út, sőt, az M30-as autópálya is áthalad a nyugati külterületei között, de a sztrádának ott nincs csomópontja, a legközelebbi le- és felhajtó Sajópetrinél van.

Árpád-kori település, története elsősorban a Tekes nemzetséghez tartozó Ládi családhoz kötődik. A Ládi család, Ládi Csorba Miklós (Szuhogyi Csorba kő várának építője) fiai 1311-ben szerezték meg Sajó melletti birtokukat, mely róluk kapta nevét (Sajólád) Feltehetően Sajólád volt ezután a család központi birtoka, a környező egyéb birtokok mellett, melyben szerepel a Lád, Ládi név pl.: Szendrőlád; Lád és így Sajólád is a Ládiak birtokába tartozott.

A család első hiteles dokumentumok alapján ismert tagja Ládi Pós volt (1289) Ládi csorba Miklós várépíttető apja ( Nicolaus filius Poos de Lad)^[3]

Sajóládot még egyéb korabeli írások is említik:

A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.

Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.^[4]

Bővebben: Pálos monostor (Sajólád)

Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.^[5]

1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.

• 1990–1994: Ifj. Varga István (független)^[6]
• 1994–1998: Varga István (független)^[7]
• 1998–2002: Varga István (független)^[8]
• 2002–2006: Veres János (független)^[9]
• 2006–2010: Veres János (független)^[10]
• 2010–2014: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2014–2019: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2019–2024: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2024– : Varga Norbert (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben település lakosságának 83,48%-a magyar, 9,33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14][15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 11,3%, görögkatolikus 3,8%, felekezeten kívüli 6,6% (27,7% nem válaszolt).^[16]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,8% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1% görögnek, 0,1% szlováknak, 0,1% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,6% volt római katolikus, 11,7% református, 3,6% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 12,1% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).^[17]

• Nepomuki Szent János-szobor
• Római katolikus templom
• Háromszög alapú temetőkápolna
• Erdődy-vadászkastély

• 
  Műemlék temetőkápolna
• 
  A lepusztult Erdődy-vadászkastély

• Feltehetően a településen született Magyar Mihály, Michael Pannonius (? – Párizs, 1444) teológiai doktor, Remete Szent Pál-rendi szerzetes.
• Novíciusként a sajóládi rendházban szolgált Fráter György (Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, erdélyi politikus, esztergomi érsek és bíboros.
• Itt született Gombos Imre, (Sajólád, 1791. július 6. – Bécs, 1840. január 12.) jogi doktor, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos, Heves vármegye főispáni helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, drámaíró.
• Itt született Molnár Sándor (Sajólád, 1936. január 19. – 2022. június 18.) Kossuth-díjas festő, szobrász, a magyar új avantgárd jeles képviselője.

• Sajólád hivatalos weboldala
• Sajólád az utazom.com honlapján
• Sajólád az OLH-n
• Sajólád műemlékei a Műemlékem.hu-n
• Sajólád a Magyar Katolikus Lexikonban