Nekézseny

Nekézseny
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	község
Polgármester	Uj-Tózsa Csabáné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3646
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	609 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	51,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,1 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Upponyi-hegység[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 20° 25′ 49″48.168180555556, 20.43036111111148.168181°N 20.430361°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 20° 25′ 49″48.168180555556, 20.43036111111148.168181°N 20.430361°E
Nekézseny Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Nekézseny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nekézseny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nekézseny község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Az Upponyi-hegység délkeleti szélén, a Csernely-patak mentén helyezkedik el, Ózdtól 15 kilométerre délkeletre, Putnoktól 21 kilométerre délre, Miskolctól pedig 46 kilométerre északnyugatra. Jelentős a területén az erdők aránya.

A környező települések: Csokvaomány, Dédestapolcsány, Lénárddaróc, Sáta, a legközelebbi város Ózd (körülbelül 15 kilométerre).

Főutcája a 2518-as út, amely a hegység déli peremén húzódik végig, Dédestapolcsánytól Csernelyig. Határát érinti a 2521-es út is, mely Sátával és Borsodbótával kapcsolja össze, nyugati szomszédja, Csokvaomány pedig a 25 119-es számú mellékúton érhető el.

Érinti a települést a 87-es számú Eger–Putnok-vasútvonal is, sőt a közigazgatási területén két megállóhely is volt (Nekézseny és Csokvaomány megállóhelyek), de a vasútvonal Nekézsenyt érintő, Szilvásvárad és Putnok közötti szakaszán a személyszállítás 2009. december 13. óta szünetel. Csokvaomány megállóhelyet a 2518-as útból, annak 7+700-as kilométerszelvényénél kiágazó, rövid 25 309-es mellékút szolgálta ki

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület az őskor óta lakott volt. A település létrejötte az Árpád-korra tehető. Írásban 1415-ben említik először, egy adománylevélen. Ekkor nevét Nekeseny, Nekésenynek írták. A török időkben a hódoltsági terület része lett. A következmény:1688-ban már puszta faluként tartották számon. Az 1700-as években népesült be újra. A lakosság korán megismerkedett a reformációval. 1786-tól református anyaegyház, temploma 1816 és 1822 között épült. Régi borospincéi mutatják, hogy kiterjedt szőlőművelést is folytattak. A Csernely-patakra több vízimalom is épült, melyből egy még az 1930-as években üzemelt. A 20. század első felében az ózdi járáshoz tartozott, 1966-tól a rendszerváltásig Sáta községgel közös tanács irányította a falut. Az 1990-es évek elejétől önálló község.

• 1990–1994: Füzér Ferenc (független)^[4]
• 1994–1998: Füzér Ferenc (független)^[5]
• 1998–2002: Füzér Ferenc (független)^[6]
• 2002–2006: Varga Béla (független)^[7]
• 2006–2010: Varga Béla (független)^[8]
• 2010–2014: Varga Béla (független)^[9]
• 2014–2019: Uj-Tózsa Csabáné (független)^[10]
• 2019–2024: Uj-Tózsa Csabáné (független)^[11]
• 2024– : Uj-Tózsa Csabáné (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak mondta magát (13,7% nem válaszolt). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,1%, református 49,8%, felekezeten kívüli 7,3% (16,3% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,4% volt római katolikus, 46,5% református, 0,5% görög katolikus, egyéb katolikus 2,6%, 12,7% egyéb keresztény, 8,7% felekezeten kívüli (21,6% nem válaszolt).^[14]

• Katolikus templom
• Református templom. 1816 és 1822 között épült. A nyugati oldalon emlékmű található az első világháború áldozatainak emlékére.
• Szeleczky Zita-emlékmű
• Hagyományok Háza
• Mesekerámia Műhely

• Itt született Balogh Béni író 1922-ben.
• Itt született Csorba Ilona színésznő 1938-ban.
• Itt nyugszik Szeleczky Zita színésznő. 1999. augusztus 3-án végakaratának megfelelően a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4 (1851)
• Az ózdi kistérség (Ózd, 2007) ISBN 978-963-06-2950-8
• Ózd és térsége (Budapest, 2003) ISBN 963-9479-04-7

• Nekézseny honlapja