Hangács

Hangács
Hangács címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Varga István (független)[1]
Irányítószám	3795
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	591 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	24,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 24″, k. h. 20° 49′ 46″48.2901, 20.82953888888948.290100°N 20.829539°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 24″, k. h. 20° 49′ 46″48.2901, 20.82953888888948.290100°N 20.829539°E
Hangács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hangács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hangács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hangács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban, Edelénytől 15 kilométerre.

A település a Cserehát délkeleti szélén fekszik, Miskolctól körülbelül 25 kilométerre északra, a 7 km hosszú Hangács-patak völgyének végében, három irányból domboktól körülvéve. Szomszédos települések: Nyomár, Damak, Hegymeg, Tomor, Homrogd, Alsóvadász és Boldva. Sokáig zsáktelepülés volt, csak Ziliz és Nyomár felől volt meg közelíthető, a 2617-es útból kiágazó 26 137-es mellékúton. Ezen a helyzetet szüntette meg a kétezres évek elején az Európai Unió támogatásával Damak felé megépült, a közforgalom számára is nyitott, szilárd burkolatú mezőgazdasági út.

A legközelebbi települések a körülbelül 2 kilométerre fekvő Nyomár, a 4 km-re fekvő Damak és a nagyjából 8 kilométerre elterülő Ziliz; a legközelebbi város Edelény, mely innen mintegy 15 kilométerre található.

A település határához több puszta tartozott, melyek nevei máig fennmaradtak – Szénamál, Hatház, Kérts, Diczháza – melyeknek külön-külön saját határaik voltak. A pusztákhoz a következő nevű dűlők tartoztak:^[3]

Hangácson: Sárgapart dűlő – a tetejében lévő tapasztani való sárga földről nevezték így el. Ludas dűlő – a falu közelében volt, ludak legeltetésére használták. Temető alja – a temető alatt fekszik. Pince cserje erdői – benne fekszenek a pincék.

Kértsi pusztában: Verebes dűlő – a verebek sok kárt okoztak a termesztett növényekben. Verő oldal dűlő – a napnak fekszik. Kértsi kút környéke – az ott lévő jó forrású vízről nevezték így el. Pad dűlő – meredek, felül fennsíkkal s a kilátószőlő. Templom oldal – IV. Béla idejében a tatárok lerombolták az itt lévő templomot. Szilfa völgy – szilvát termesztenek benne. Hidegvölgy- az ott rendesen érezhető hideg légvonalról kapta nevét. Maksa, Kulcsár – rajta valaha szőlő termett, mely az elpusztult Kérts pusztához tartozott. Magyalos – az ott nevelkedett magyal fákról. Simavölgy – a hozzá tartozó Dobogó mivel különösen szép hely volt Elizeumnak is nevezték. Somos erdő- sok somfa termett benne.

Diczházapuszta: Dicz cserje – a pusztában lévő cserjéről. Keresztpatak – az ott lévő majorral, mivel a patak két völgyről folyt le keresztet formált. Fekete kút – a Fekete család birtokában volt és gyógyerőt is tulajdonítottak neki. Jánosdi völgy oldal – a szomszédos Jánosd helységről.

Szénamál puszta: Semjék dűlő – az alatta folyó patakról hívták így. Oldal Jancsó – Bets torok a Vadászi határában fekvő Bets dűlőről. Rókás dűlő – a sok rókalyukról nevezték el. Keselyű halom – az egykor ott tanyázott sok keselyűről. Nyilas – a benne lévő tatár kútról, valaha a tatárok ott tanyáztak. Válós rét – két hegy között mélyen fekszik. Nyerges domb – ezen a vidéken a legmagasabb pont. Vas kapu – szoros átjárás a Nyerges hegy mellett. Bogyoszló szőlő – melynek fele Nyomár másik fele Hangács határában van, nevét onnan vette, hogy azon a napon volt aláírva a kiosztási szerződés. Borsómál – jó főzeléktermő hely. Bodó kert – a volt tulajdonosról. Általjáró – az egyik hegyről a másikra átjáró szántóföldek. Huszár dűlő, Bagolyvölgy dűlő, Bagoly csőr erdő – sok bagoly tanyázott benne.

Hatház puszta: Bojár erdő, Zopolyka dűlő, Hatház szőlő, Kökény völgy – a benne lévő kökényről nevezték így el.

Hangács nevét 1300-ban említette először oklevél Hangach néven, egy tanúskodó nemes nevében merül fel.

A 14-15. században a Hangácsi család, Hangácsi Albert egri prépost és II. Ulászló király alatt Hangácsi Mihály királyi kancellár birtoka volt.

A 16. században a Réghy családé, Réghy Kelemen birtoka volt, akinek itt 1500 körül várkastélya is volt.

A falu a török hódoltság alatt is lakott maradt.

A 17. században a Vasadi, Becs és Lenkey családok birtoka volt.

A 17. század végén a Szathmáry Király család borsodi ágának birtokközpontja volt. A család építtette a reformátusok egykori fatemplomát is, melynek egyik harangját a hagyományok szerint Rákóczi ágyújából öntöttek.

Az 1910-es népszámláláskor Hangácsnak 1210 magyar lakosa volt, ebből 540 római katolikus, 144 görögkatolikus és 496 református volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott.

A falu képviselőtestülete 5 tagú. Az önkormányzat hivatala Borsodszirákon működik, a településen a Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége található (3795 Hangács, Szabadság út 21.)^[4]

• 1990–1994: Vozár István (független)^[5]
• 1994–1998: Kolláth Tamás (független)^[6]
• 1998–2002: Hajdú Zoltán (független)^[7]
• 2002–2006: Hajdú Zoltán (független)^[8]
• 2006–2010: Hajdú Zoltán (független)^[9]
• 2010–2014: Varga István (független)^[10]
• 2014–2019: Varga István (független)^[11]
• 2019–2024: Varga István (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 31,5%, görögkatolikus 9,2%, felekezeten kívüli 3,8% (16,7% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,5% volt római katolikus, 24% református, 10% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 10,4% felekezeten kívüli (20% nem válaszolt).^[14]

• Szathmáry Király György Egyháztörténeti Múzeum.
• Rákóczi-pincék.

• Szathmáry Király György (1703–1775)
• Szathmáry Király Miklós (1661–1724) - II. Rákóczi Ferenc ezredese.

• Borovszky Samu: Borsod vármegye.
• Györffy György: Borsodvármegye.

• Hangács honlapja