[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Gibárt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Gibárt (keresztnév).
Gibárt
Római katolikus kápolna
Római katolikus kápolna
Gibárt címere
Gibárt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterSoltész István (független)[1]
Irányítószám3854
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség334 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″48.315500°N 21.160480°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″48.315500°N 21.160480°E
Gibárt (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Gibárt
Gibárt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Gibárt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gibárt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Encstől 3 kilométerre keletre fekszik, a Hernád mentén; a folyó lényegében kettészeli a települést.

A várost leszámítva mindössze két települési szomszédja van: kelet felől Abaújkér, délnyugat felől pedig Hernádbűd; észak és dél felől is Abaújkérhez tartozó külterületek határolják.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központjának északi részén áthalad a 39-es főút – amely a Hernád bal partján a Dózsa György út, a jobb parti településrészen a Kossuth út nevet viseli –, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Encs és a 3-as főút, illetve Tokaj térsége felől is. Déli szomszédaival, Hernádbűddel és Perével a 3707-es út köti össze, utóbbi egyben a község déli részének főutcája is, Széchenyi utca néven.

Története

[szerkesztés]

A környék már a 4. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűd és Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.

Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.

1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros vármegyei birtokért.

A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.

Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 2006–2010: Matkovics Lajos (független)[4]
  • 2010–2014: Matkovics Lajos (független)[5]
  • 2014–2019: Soltész István (független)[6]
  • 2019–2024: Soltész István (Fidesz-KDNP)[7]
  • 2024– : Soltész István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
340
325
318
333
334
331
334
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[8]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% szlováknak mondta magát (17% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 25,4%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,8% (27,4% nem válaszolt).[9]

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% szlováknak, 0,3% görögnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt római katolikus, 28,4% református, 2,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,5% evangélikus, 2,1% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[10]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A törpe vízerőmű

[szerkesztés]
Bővebben: Gibárti vízerőmű

A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermébe eredetileg két, egyenként 250 kW teljesítményű generátort helyeztek el. A 2019 és 2020 között végrehajtott felújítás során a komplett technológiai rendszert lecserélték, az új, korszerű turbinákkal az erőmű kapacitása közel 1 MW-ra növekedett.[11] Tulajdonosa az ÉMÁSZ Nyrt.[12]

Mihály bácsi fája

[szerkesztés]

Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Díszpolgárai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Abaújvármegye fejezet). Budapest, 1963, Akadémiai Kiadó. 39-162. p.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Köztársaság Elnökének 113/2003. (VII.1.) KE határozata Gibárt községgé nyilvánításáról
  4. ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  5. ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  6. ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  7. ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  8. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  9. ↑ Gibárt Helységnévtár
  10. ↑ Gibárt Helységnévtár
  11. ↑ A Gibárti vízerőmű - ALTEO Nyrt. (hu-HU nyelven). ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., 2017. június 6. (Hozzáférés: 2022. március 12.)
  12. ↑ Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  13. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 15.

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gibárt&oldid=27424487”