Bogács

Bogács
Római katolikus templom
Bogács címere Bogács zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	község
Polgármester	Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző	Dr. Papp Adrienn
Irányítószám	3412
Körzethívószám	49
Népesség
Teljes népesség	1941 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	78,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,69 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Egri-Bükkalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 20° 31′ 55″47.903119444444, 20.53193888888947.903119°N 20.531939°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 11″, k. h. 20° 31′ 55″47.903119444444, 20.53193888888947.903119°N 20.531939°E
Bogács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bogács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

A vármegye déli részén, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.

A közvetlenül határos települések: észak felől Cserépfalu, északkelet felől Cserépváralja, délkelet felől Tard, dél felől Mezőkövesd, délnyugat felől Szomolya, északnyugat felől pedig Noszvaj.

Közúton négy irányból érhető el: Eger-Noszvaj felől a 2504-es, Mezőkövesd és Cserépfalu felől egyaránt a 2511-es úton, Tard felől pedig egy számozatlan önkormányzati úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M3-as autópálya, illetve a 3-as főút felől közelíthető meg, mezőkövesdi letéréssel.

Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal; Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.

Nevét az ószláv bogatu (gazdag) szóból eredeztetik.

A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011–2012-ben jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

• 1990–1994: Szajlai Sándor (független)^[4]
• 1994–1998: Szajlai Sándor (független)^[5]
• 1998–2002: Szajlai Sándor (független)^[6]
• 2002–2004: Köteles Antal Csaba (Vállalkozók Baráti Egyesület)^[7]
• 2004–2006: Verhóczki Sándor (független)^[8]
• 2006–2010: Verhóczki Sándor (független)^[9]
• 2010–2014: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2024: Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Csendesné Farkas Edit (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2004. augusztus 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[13] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de 32,51 %-os eredményével, négy jelölt közül csak a második helyet érte el.^[8]

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságnak 72%-át magyar, 28%-át roma származású emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,1%, református 6,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,2% (15,8% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 17,9% cigánynak, 1% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (29,3% nem válaszolt).^[15]

• Bükkalja Általános Iskola
• Bükkalja Napköziotthonos Óvoda

• Trajmár Sándor fizikus, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él.
• Hajdu Imre író, újságíró, Bogács történetének megírója, emellett számos Bogáccsal kapcsolatos kiadvány szerzője.
• Mohás Lívia író, pszichológus.
• Mohás Éva színésznő, szintén az Egyesült Államokban él.
• Szeberin Rudolf megyei iskolai szakfelügyelő.
• Hegyi Imre író, politikus, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke.
• Vig Rudolf karnagy, népzenekutató, Kodály Zoltán legkedvesebb tanítványa, a Bogácsi Pávakör megalapítója.
• Kozma János bányászmérnök (jelenleg Svédországban él).

A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget.

A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel egy szőlőfürt és a szőlő művelésére utaló több eszköz a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős, bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.

A borrend célja a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetése a fogyasztók minél szélesebb körével. A borvidék értékeinek népszerűsítése, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartása, gondozása, fejlesztése. A kulturált borfogyasztás hagyományának megteremtése pinceprogramok segítségével, a Bükkaljai Borfesztivál támogatása.

• Polgárőr Egyesület Bogács
• Bogácsi Iskolás Gyermekekért Közalapítvány
• Bogács Községért Közalapítvány

• Szent Márton-templom, műemlék
• Termálfürdő
• Színészliget
• Kaptárkövek
• Cserépi úti pincesor
• Horgásztó
• Kilátó
• Tájház
• Magyar teatristák keresztje

• Bogácsi Sportkör Lábtenisz Szakosztály
• Községi Sportkör Bogács
• Bogácsi Lövészklub
• Bogácsi Téli Sport és Kulturális Egyesület

• 
  Látkép
• 
  Római katolikus templom tornya
• 
  Római katolikus templom kapuja
• 
  Kilátó
• 
  Magyar teatristák keresztje

• A termálfürdő honlapja
• Bogács község hivatalos honlapja
• Bogács község információs honlapja
• Bogács linkgyűjtemény
• Bogács térképen Archiválva 2013. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben