Karos

Ez a szócikk Karosról szól. Hasonló címmel lásd még: Zalakaros.

Karos
Karos címere Karos zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Cigándi
Jogállás	község
Polgármester	Dakos János (független)[1]
Irányítószám	3962
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	517 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	31,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″48.329988888889, 21.73936111111148.329989°N 21.739361°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″48.329988888889, 21.73936111111148.329989°N 21.739361°E
Karos Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Karos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.

A Bodrogközben fekszik, a szlovák határ mentén.

A környező települések közül Karcsa 5 kilométerre keletre, Bodroghalom mintegy 8 kilométerre délnyugatra, Alsóberecki 7 kilométerre nyugatra, Felsőberecki pedig 10 kilométerre északnyugatra fekszik. Pácin és Vajdácska ugyancsak mintegy 8-8 kilométerre található (előbbi keleti, utóbbi nyugati irányban), de e két település már nem szomszédos Karossal; a két legközelebbi város a 15 kilométerre északnyugatra fekvő Sátoraljaújhely és a 16 kilométerre nyugatra fekvő Sárospatak. Észak felől szlovákiai, Bodrogszerdahelyhez (Streda nad Bodrogom) tartozó területek határolják.

A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. Vasútvonal nem érinti a települést.

Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék.

Karost 1392-ben említik először. 1880-ban tűzvész pusztította el.

Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki területekre bevonuló miskolci 7. dandár egyik alakulata a község határsorompójánál lépte át 1938. november 6-án a trianoni határokat. A helybéli és a bodrogszerdahelyi lakosok ünneplő tömege jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitották fel a feldíszített sorompót és vette kezdetét a honvédség biztosító előőrseinek bevonulása.^[3]

• 1990–1994: Zalai Gyula (független)^[4]
• 1994–1998: Zalai Gyula (független)^[5]
• 1998–2002: Sáfrányos József (független)^[6]
• 2002–2006: Sáfrányos József (független)^[7]
• 2006–2010: Kulcsár Nándor Zoltán (független)^[8]
• 2010–2014: Kulcsár Nándor Zoltán (független)^[9]
• 2014–2016: Torma Gábor (független)^[10]
• 2016–2019: Dakos János (független)^[11]
• 2019–2024: Dakos János (független)^[12]
• 2024– : Dakos János (független)^[1]

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást tartottak,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 11,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,2%, református 43,5%, görögkatolikus 11,9%, felekezeten kívüli 9,1% (17% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 15,3% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,6% volt római katolikus, 32,6% református, 8,4% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 3,9% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).^[16]

• Honfoglalás Kori Látogatóközpont
• Millenniumi emlékmű a háború elesettjeinek emlékére
• Református templom
• Katolikus templom
• Honfoglalás kori Régészeti Park és Emlékhely

Bővebben: Honfoglalás kori Régészeti Park

A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglalás kori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglalás kori skanzen a közeli Kisrozvágyon működött.)

A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás kori temetőt: többek között díszes szablyákat, övvereteket, tarsolylemezeket és pénzérméket (arab dirhemek és nyugat-európai veretek) is találtak.^[17] Mindez azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll, a hét vezér jelképeivel.

1899-ben az egyik környékbeli tanyán – a Sennyey család birtokán – gazdag lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt azonban erre nem került sor. Csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.^[18][19]

A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.

• Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez; HOM–MNM, Miskolc–Bp., 1996 (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei)
• Nagy Géza–Révész László: Karos; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)