Kavics

kavics
kavicsok az angliai Somerset tengerpartján
Adatok
Képződés típusa	üledékes
Képződés helye	extrabazinális
Szerkezet	szemcsés
Szövet	szemcsés laza
Vegyi összetétel	szilikátos
Ásványos összetétel	változó
Előfordulás	vízi
A Wikimédia Commons tartalmaz kavics témájú médiaállományokat.

A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke. Az építőipari szabvány szerint legalább 4 mm alsó határszemnagyságú, míg a talajtani meghatározás szerint legalább 2 mm szemnagyságú frakciókból áll.

Elsősorban folyókban, tenger- és tópartokon képződik a víz kőzetkoptató hatására. A természetes kavics általában homokkal együtt fordul elő.

A jelenlegi élő vízfolyásokból kotort, geológiai múltban keletkezett folyami kavics és a jelenlegi tengerszint alól kitermelt bányakavics a beton lényeges adalékanyaga. A folyók medréből kikerült homokos kavics a víz sodra folytán csiszolt, jól mosott, ennek következtében betonkészítményekhez jól megfelel. A bányakavics gyakran agyagos, ezért vasbetonhoz csak átmosás után lehet felhasználni. A folyami homok és a folyami kavics keverékének a neve: sóder, A 4 mm alatti szemeket homoknak, a 4 mm felettieket kavicsnak nevezik.^[1][2]

Nézd meg a kavics címszót a Wikiszótárban!

• Építési kőanyagok magyar nemzeti szabványrendszere
• Szepesházi Róbert: Talajtan
• vilaglex.hu
• Sóder felhasználása a gyakorlatban

Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!