Telkibánya

Telkibánya
Telkibánya a levegőből
Telkibánya címere Telkibánya zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Zoltán (független)[1]
Irányítószám	3896
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	565 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	11,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,82 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Abaúji-Hegyalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″48.482861111111, 21.35658888888948.482861°N 21.356589°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″48.482861111111, 21.35658888888948.482861°N 21.356589°E
Telkibánya Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Telkibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Telkibánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.

Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék (Eperjes–Tokaji-hegység) középső részében, a Hegyközben fekszik, a szlovák határ közelében. Tengerszint feletti magassága 403 méter.

A közvetlenül határos települések: észak felől Pányok, északkelet felől Füzér, kelet felől Nyíri, délkelet felől Regéc, délnyugat felől Fony, nyugat felől Gönc, északnyugat felől pedig Zsujta és Abaújvár.

Csak közúton érhető el, Hidasnémeti-Gönc vagy Pálháza-Bózsva érintésével, a 3708-as úton.

A címer alakzata lekerekített pajzs, amely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, amelyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.

1270-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.

• 1990–1994: Mester Lászlóné (független)^[4]
• 1994–1998: Mester Lászlóné (független)^[5]
• 1998–2002: Mester Lászlóné (független)^[6]
• 2002–2006: Mester Lászlóné (független)^[7]
• 2006–2010: Mester Lászlóné (független)^[8]
• 2010–2014: Mester Lászlóné (független)^[9]
• 2014–2019: Kassai Zoltán (független)^[10]
• 2019–2024: Szabó Zoltán (független)^[11]
• 2024– : Szabó Zoltán (független)^[1]

• Vártemplom
• Kopjafás temető
• Telkibánya, helytörténeti kiállítás
• Koncfalvai ipartörténeti rom
• Érc- és Ásványbányászati Múzeum
• Szent Katalin-ispotály és kápolna
• Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik
• Aranyásók útja
• Jegesbarlang ^[12]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 50,3%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,5% (25,8% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% szlováknak, 0,9% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,2% németnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 47,7% református, 2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 3,5% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).^[15]

• Benke István: Telkibánya bányászatának története
• Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya
• Pusztai Tamás: Előzetes jelentés a telkibányai Szent Katalin ispotály 1997-1998. évi feltárásáról. Herman Ottó Múzeum évkönyve 2000.
• http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/terez/terez_index_hun.html Archiválva 2017. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• http://www.turautak.com/cikkek/turautak/aranyasok-utja-tanosveny--telkibanya.html
• http://pihenek.blog.hu/2009/04/20/jegbarlang_magyarorszagon_de_hol
• http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/ice/ice_hu_photo.html Archiválva 2020. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• https://web.archive.org/web/20161125174635/http://www.csobogo.hu/olvasosarok/170-zoeldvilag-egyedueallo-jelenseg-a-jegbarlang

• Telkibánya Önkormányzatának honlapja
• Telkibánya az utazom.com honlapján
• S. Nagy Katalin Telkibánya, 1977. Szociológiai tanulmány
• Telky család története^{[halott link]}