Felsőtelekes

Ez a szócikk a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Alsótelekes.

Ez a szócikk a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Telekes.

Felsőtelekes
Felsőtelekes címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	község
Alapítás éve	1272 (első okleveles említés)[1]
Polgármester	Orehóczki István (független)[2]
Jegyző	Feketéné Tőzsér Erika
Irányítószám	3735
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	640 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	81,07 fő/km²[4]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	266 m
Terület	8,45 km²
Földrajzi nagytáj	Északi-középhegység[5]
Földrajzi középtáj	Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék[5]
Földrajzi kistáj	Rudabányai-hegység[5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 24′ 24″, k. h. 20° 38′ 13″48.4066, 20.63698055555648.406600°N 20.636981°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 24″, k. h. 20° 38′ 13″48.4066, 20.63698055555648.406600°N 20.636981°E
Felsőtelekes Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Felsőtelekes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtelekes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőtelekes község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. Közigazgatási területén található a rudabányai bányató és őshominida-lelőhely is.^[6]

A vármegye északnyugati részén helyezkedik el, a Galyaság tájegység déli peremén, a Telekes-patak nyugat-keleti irányú völgyében, Kazincbarcikától 22 kilométerre, a megyeszékhely Miskolctól 42 kilométerre északra. Területét délről a Rudabányai-hegység vonulatai, nyugatról a Putnoki-dombság nyúlványai határolják. A települést 200-300 méteres magasságú, részben erdőkkel fedett dombvonulatok övezik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Szőlősardó, kelet felől Alsótelekes, délkelet felől Szuhogy, dél felől Rudabánya, nyugat felől pedig Kánó.

Csak közúton érhető el, Szuhogy vagy Kánó felől a 2607-es, Rudabánya felől pedig a 2609-es úton.

A település a legkorábbi időktől kezdve lakott, a közelben találták a rudabányai előembert (Rudapithecus hungaricus), de réz-, bronz- és vaskori leletek is előkerültek.

A mai település a 11-12. század fordulóján jöhetett létre, de vasolvasztó kemencék már korábban is álltak itt. Először 1272-ben említik a települést, Telekesként. A 15. században a csorbakői várhoz tartozott. 1454-ben említik először Felsőtelekes néven. A török időkben nem pusztult el, ellenben ritkán lakott területté vált. Lakói a reformáció idején megőrizték római katolikus hitüket.

A második világháború pusztításai megkímélték a települést, ugyanakkor 72 felsőtelekesi életét vesztette a máshol vívott harcokban.

A Rudabánya határában működő vasércbányák évszázadokon keresztül biztosítottak kereseti lehetőséget a felsőtelekesieknek, habár a helyiek emellett mezőgazdasági tevékenységet is folytattak. A rudabányai vasércbánya 1985-ös bezárása után számos felsőtelekesi vándorolt el a településről, napjainkban pedig a helyiek többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán) dolgozik.

• 1990–1994: Kalló János Ferenc (független)^[7]
• 1994–1998: Kalló János (MSZP)^[8]
• 1998–2002: Fecske Sándor (független)^[9]
• 2002–2006: Fecske Sándor (független)^[10]
• 2006–2010: Mészáros Pál (független)^[11]
• 2010–2014: Fecske Sándor (független)^[12]
• 2014–2019: Orehóczki István (független)^[13]
• 2019–2024: Orehóczki István (független)^[14]
• 2024– : Orehóczki István (független)^[2]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (17,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 11,7%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 4,9% (24% nem válaszolt).^[16]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt római katolikus, 9% református, 2% görög katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 12,4% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).^[17]

• Előember lelőhely
• Forrásvíz
• Római katolikus templom
• Hősi emlékmű

A településen született Telekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4. – Budapest, 1960. október 28.) költő, műfordító, az Ady előtti költőnemzedék egyik legtehetségesebb tagja. 1985-ben a művelődési ház falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére, a helyi általános iskola és egy utca is az ő nevét viseli.

• Felsőtelekes honlapja