Szin
Szin | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ötvös Bálint (független)[1] | ||
Irányítószám | 3761 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 789 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,1 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Aggteleki-hegység[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 20° 39′ 38″48.497131°N 20.660481°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 20° 39′ 38″48.497131°N 20.660481°E | |||
Szin weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szin témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szin község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Jósva patak mentén fekszik, az Aggteleki-karszt délkeleti részén, Aggtelektől 15, Edelénytől 29 kilométerre. Bár alig néhány kilométernyire fekszik a magyar-szlovák országhatártól, közigazgatási területének nincs határszakasza, mert az államhatár magyar oldala az Aggteleki-karsztnak ezen a vidékén részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartozik.
Külterületei
[szerkesztés]A falu három lakott külterülete: Alsómalom, Felsőmalom, Szelcepuszta.
Alsómalom
[szerkesztés]Itt áll az 1990-es évek elején vendégfogadóvá átépített, egykori Deák-féle vízimalom. Ezt az Aggteleki Nemzeti Park fogadó kapujává kívánják kiépíteni.
Szelcepuszta
[szerkesztés]A falutól mintegy 3 km-rel északra, a Szelce-völgy fölső végében. A mai puszta helyén helyén az Árpád-korban valószínűleg vasműves település állt. Erre utalnak a környező hegyoldalak, völgyek nevei:
- Verő-oldal,
- Verő-tető,
- Patkós-völgy,
- Patkós-oldal;
valamint a Szelce-völgyben szántás közben felbukkanó kohósalak-maradványok.[4]
Az 1930-as években itt építették fel Horthy Miklós vadászkastélyát. Ez jelenleg turistaház; most is főleg vadászokat fogad.
Megközelítése
[szerkesztés]Főutcája az egész Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton végighúzódó 2603-as út, amely a község közigazgatási területén torkollik bele, majdnem 46 kilométer megtétele után a 27-es főútba, annak 39. kilométerénél. Közvetlenül e csomópontot megelőzően, utolsó méterein ágazik ki a 2603-asból észak felé a 26 115-ös út, amely csak a zsáktelepülésnek számító Szögligetre vezet.
Keleti határszélét érintve húzódik a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal is, melynek a település közigazgatási területén ugyan nincs megállási pontja, de a központjától alig három kilométernyire) található a Jósvafő-Aggtelek vasútállomás.[5] [Ez utóbbi érdekessége, hogy mindkét névadó településétől több mint 10 kilométernyi távolságra fekszik.]
Nevének eredete
[szerkesztés]Az egyfajta gazdasági épületet jelentő, régi magyar szín vagy szén főnévből keletkezett. Középkori okiratokon Szín vagy Szén néven szerepelt.
A falu címere
[szerkesztés]Álló négyszög alakú pajzs. Kék mezőben két leveles szőlőindáról egy ezüst szőlőfürt csüng lebegve.
Története
[szerkesztés]A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – az ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel – Zeyn írásmóddal. Az ide települő örökösök előbb-utóbb a falura utaló Szini családnéven kezdték nevezni magukat; Tekus további utódai váltak:
- a Jósvafői család,
- a Szalonnai család és
- a Tornay család őseivé.
1399-ben már kőből épült temploma volt, amely az 1600-as évektől a református egyházhoz tartozott. A falu lakóinak legfőbb jövedelmi forrása a filoxérajárvány előtt a bortermelés volt; a járvány alatt ennek ősi hagyománya feledésbe merült.
1950 és 1966 között önálló tanácsú község, majd 1966 és 1990 között Szinpetrivel közös tanácsa lett. 1990-től újra önálló község; a 2000-es években körjegyzőség székhelye.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kiss Ferenc (MDF)[6]
- 1994–1998: Ifj. Ötvös Bálint (független)[7]
- 1998–2002: Ötvös Bálint (független)[8]
- 2002–2004: Ötvös Bálint (független)[9]
- 2004–2006: Ötvös Bálint (független)[10]
- 2006–2010: Ötvös Bálint (független)[11]
- 2010–2014: Ötvös Bálint (független)[12]
- 2014–2019: Ötvös Bálint (független)[13]
- 2019–2024: Ötvös Bálint (független)[14]
- 2024– : Ötvös Bálint (független)[1]
A településen 2004. április 18-án azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[15] A választáson ennek ellenére ő is elindult, és 80 %-ot is meghaladó eredménnyel (két jelölt közül) meg is nyerte azt.[10]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 785 | 813 | 823 | 834 | 811 | 824 | 789 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 43%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 38,5% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 24,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 24,7% (5,1% nem válaszolt).[17]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 17,9% református, 0,7% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 31,4% felekezeten kívüli (15,9% nem válaszolt).[18]
Intézményei
[szerkesztés]- Református templom. A jelenlegi templom 1804-ben épült, késő barokk stílusban. Orgonáját Ringer Ottó építette 1932-ben.
- Kisboldogasszony római katolikus templom
- 56 férőhelyes óvoda
- A 8 tantermes általános iskolában 11 pedagógus oktat
- 7 kiskereskedelmi üzlet
- 3 vendéglátó hely
- Fiókgyógyszertár
- Orvosi rendelő
Nevezetességei
[szerkesztés]- A római katolikus klasszicista stílusú kápolna 1800 körül épült a falu Szinpetri felőli végén.
- Horthy Miklós vadászkastélya Szelcepusztán.
- Második világháborús emléktábla.
- Sajnos, a 20. század második felében a falu szinte valamennyi, perkupai stílusú lakóházát átépítették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1987-ben közülük kettőt nyilvánított műemlék jellegűvé:
- Szabadság utca 9.
- Szabadság utca 11.
- Ugyancsak műemlék jellegű a 18. században barokk stílusban épült, egykori Gedeon-kúria.
- A falu 3 vízimalmából egy maradt meg, a Deák-féle.
Híres sziniek
[szerkesztés]Itt született Izsó László (1891–1986) parasztköltő.
Nevezetes események
[szerkesztés]1965-ben itt forgatták Az orvos halála című filmet (rendezte: Mamcserov Frigyes, a főszerepben Páger Antal).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Szinpetri.hu. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
- ↑ Kiss László: A tömegközlekedés fenntarthatóságának kérdése az aprófalvas területeken Magyarországon. rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/kissla.doc
- ↑ Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ a b Szin települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. április 18. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Szin Helységnévtár
- ↑ Szin Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Vendéglátóhely
- Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21.
- Szin: A falu honlapja