Hét (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Hét (egyértelműsítő lap).

Hét
Hét község látképe
Hét címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Keszler János (független)[1]
Irányítószám	3655
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	424 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	126,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	3,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″48.282588888889, 20.38996111111148.282589°N 20.389961°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″48.282588888889, 20.38996111111148.282589°N 20.389961°E
Hét Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hét témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

A Sajó bal oldalán, Ózdtól 15 kilométerre keletre, Miskolctól 45 kilométerre északnyugatra fekszik. Különálló településrésze Pogonypuszta, a központjától északra.

A környező települések: kelet felől Putnok (7 km), dél felől (a Sajó túlpartján) Sajónémeti, nyugat felől Bánréve (4 km), észak felől pedig Serényfalva (4 km). A legközelebbi város Putnok.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely az északi határszéle mentén húzódik. Központja tekintetében Hét zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak a 25 125-ös számú mellékúton érhető el (ezen az úton közelíthető meg Pogonypuszta is).

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, amelynek a legközelebbi megállási pontja, Pogonyipuszta megállóhelye szinte közvetlenül a község határa mellett (bár Serényfalva közigazgatási területén) található, Pogonypuszta első házaitól nem messze.

A helyi mondák szerint a Tatárjárás elől hét család menekült a helyi lápos vidékre, s ők alapították a települést. A falu nevét a Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév.

Hét régi kisnemesi község. A Sajó-völgy kiszélesedő sík részein épült. A krónikák 1427-ben említik először, de a község ennél korábbi eredetű. Oklevelekben írták: Heeth, Hethy, Héthi alakban is. A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult, pusztaként tartották számon. az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni. Lakóinak legnagyobb része református, 1787-ben templom épült. A lakosság kezdettől fogva mezőgazdasági termelést folytatott, mivel kedvezőek a talajviszonyok ehhez a tevékenységhez. Két településrészből tevődik össze a falu. A Sajóhoz közelebb fekvő falurészt régi Hétnek, míg a Serényfalva felőlit Új Hétnek nevezik.

• 1990–1994: Halászi János (független)^[3]
• 1994–1998: Halászi János (független)^[4]
• 1998–2002: Halászi János (független)^[5]
• 2002–2006: Bende György (független)^[6]
• 2006–2010: Bende György (független)^[7]
• 2010–2014: Bende György (független)^[8]
• 2014–2019: Bende György (független)^[9]
• 2019–2024: Keszler János (független)^[10]
• 2024– : Keszler János (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 52,9%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 8,4% (14,4% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% cigánynak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,3% volt római katolikus, 45,6% református, 1,9% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 6,5% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).^[13]

• Lakások száma: 191 db
• Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 70%
• Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 54%
• Burkolt, portalanított utak aránya: 100%

• A község Református temploma 1787-ben épült.
• A település másik nevezetessége a horgásztó, ami remek horgászhely (MOHOSZ engedéllyel lehet használni), és egyúttal a környékbeli fiataloknak fürdési, szórakozási lehetőséget nyújt. A tó környéke alkalmas sátorozásra, de kiépített kemping még nem áll rendelkezésre. A helység pihenésre nagyon alkalmas, átmenő forgalma gyakorlatilag nincs, naponta 4 autóbusz érkezik és fordul vissza. Aki csendre, nyugalomra vágyik, itt megtalálja.

• Ujváry Zoltán (1932–2018) néprajzkutató itt született a településen.

• Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
• Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
• Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)

• Hét község
• Hét község Önkormányzatának honlapja