Hangony

Hangony
Római katolikus templom
Hangony címere Hangony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Szilárd (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3626
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	1385 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	40,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 46″, k. h. 20° 11′ 51″48.229319444444, 20.19753888888948.229319°N 20.197539°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 46″, k. h. 20° 11′ 51″48.229319444444, 20.19753888888948.229319°N 20.197539°E
Hangony Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hangony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hangony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hangony község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Ózdi járásában.

Ózdtól 9, Miskolctól 55 kilométerre nyugatra fekszik, a Hangony-patak völgyében. A környező települések közül Kissikátor 2, Domaháza 9 kilométerre található, a legközelebbi város Ózd.

Csak közúton érhető el, a 2306-os úton. Határszélét délnyugaton érinti még a Kissikátorba vezető 23 115-ös számú mellékút is.

Neve Anonymus Gesta Hungaroroumában jelenik meg először, ekkor még a völgyön végigfutó Hangony-patak neveként (fluvium Hongun). A honfoglalás során a vidéket a Berény nemzetség szállta meg. Az 1214-ből származó első oklevél gyűlölködésekről, a vagyonért folyó harcokról számol be, melyek azután a további évszázadok történéseit is meghatározták. Magát a települést először 1327-ben említik, Hangun és Hangonfew (Hangonyfő) alakban; nevét a rajta átfolyó patakról kapta. A késői középkortól Alsó- és Felső-Hangony nevű település létezett egymás mellett. A 15. században a közeli Domaháza községhez tartozott. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedik, majd 1686 után újra benépesül. Mindkét Hangony Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott. A mai Hangony község 1939-ben jött létre a két településrész egyesüléséből.

• 1990–1994: Hangonyi László (FKgP-KDNP)^[3]
• 1994–1998: Hangonyi László (KDNP)^[4]
• 1998–2002: Hangonyi László (KDNP-Fidesz)^[5]
• 2002–2006: Hangonyi László (független)^[6]
• 2006–2010: Hangonyi László (független)^[7]
• 2010–2014: Hangonyi László (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Kovács Béla Szilárd (független)^[9]
• 2019–2024: Kovács Szilárd (független)^[10]
• 2024– : Kovács Szilárd (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (10,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 78,9%, református 2,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,4% (12,8% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,1% volt római katolikus, 2,4% református, 0,9% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 5,2% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).^[13]

• Birinyi- és Pogányvár
• Római katolikus templom, védőszentje: Szent Anna
• Hangonyi pálos kolostor (a 16. században elpusztult, ma egy emlékmű található a helyén)
• Dobra-tetői kilátó
• Barátfői kilátó
• Hangonyi-tó

• Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865 – Budapest, 1917) szobrászművész

• Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
• Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
• Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)

• Hangony az Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesülete oldalán
• Hangonyi linkgyűjtemény