Bodrogolaszi

A településen világörökségi helyszín található

Bodrogolaszi
A falu középkori temploma
Bodrogolaszi címere Bodrogolaszi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Sárospataki
Jogállás	község
Polgármester	Tölgyesi István (független)[1]
Irányítószám	3943
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	807 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	43,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 08″, k. h. 21° 30′ 55″48.285461111111, 21.51528055555648.285461°N 21.515281°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 08″, k. h. 21° 30′ 55″48.285461111111, 21.51528055555648.285461°N 21.515281°E
Bodrogolaszi Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bodrogolaszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogolaszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bodrogolaszi település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

A Bodrog partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 75 kilométerre keletre, Sárospatak délnyugati szomszédságában. Ez utóbbi városon felül mindössze három települési szomszédja van: délnyugat felől Sárazsadánnyal, északnyugat felől pedig Tolcsvával, illetve Komlóskával határos.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől a 37-es főút, mely a lakott területeitől pár száz méterre északra halad el; központján a 3801-es út húzódik végig.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek itt egy megállási pontja van; Bodrogolaszi megállóhely közvetlenül a 3801-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el.

A települést 1244-ben említik először, amikor IV. Béla olasz vincelléreket telepített ide, de templomát már 1201-ben is említették. 1404-ben a Perényi család birtokai közé tartozott, de 1444-ben rajtuk kívül a Pálócziaknak is volt itt birtokuk, majd 1504-ben Perényi Imre a maga birtokrészét a terebesi pálosoknak adományozta. A középkorban mezőváros volt, különféle szabadalmakkal és vásártartási engedéllyel felruházva.

A török megszállás idején elpusztult, 1567-ben a törököktől elpusztított helységként vették fel az adólajstromba, később azonban újra felépült. Előbb Nagy Balázst, 1581-ben Bárczy Pált, 1592-ben pedig Feőldy Pált iktatták be egyes részeibe, 1598-ban pedig a terebesi pálosok szerepelnek ismét birtokosaiként. 1606-ban Olaszit Bocskai István foglalta el, de 1610-ben a pálosok visszakapták, majd 1651-ben az újhelyi pálosok vették át a terebesi pálosok birtokait; közöttük Olaszit is, majd 1786 után a vallásalapé lett. 1739-ben pestisjárvány pusztított a községben, mely a falu 201 lakosának a halálát okozta.

A 19. században a Lónyay család birtoka lett; 1808-ban Lónyay Gábor, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa, akinek itt szép kastélya volt, melyet Lónyai Elemér atyja: Lónyay Ödön, az 1860-as években építtetett. A kastélyt egykor díszes park vette körül. Miután a család kihalt, az egyház, pontosabban a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A 80-as években kollégiumként működött az épület. A Pannonhalmi Főapátság 2007.12.05-én a Magyar Katolikus Egyház belső jogi személyeként működő Chemin Neuf Közösségre bízta a területet hitéleti és lelkipásztori célok megvalósítására.

A település határában fekvő Csókfölde nevezetű dűlőhöz egy monda fűződik; mely szerint a területet Báthory Zsófia, a pataki nagyasszony, egy csókért adományozta az újhelyi pálos-atyáknak. Szarkakút néven - egy gyógyvizű forrás is található volt itt, amelynek vizét köszvény ellen használták.

A 20. század elején elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott.

1910-ben 1175 lakosából 1166 magyar volt. Ebből 423 római katolikus, 273 görögkatolikus, 437 református volt.

• 1990–1994: Durbák József (független)^[3]
• 1994–1998: Durbák József (független)^[4]
• 1998–2002: Durbák József (független)^[5]
• 2002–2006: Tölgyesi István (független)^[6]
• 2006–2010: Kovács József (független)^[7]
• 2010–2014: Kovács József (független)^[8]
• 2014–2019: Kovács József (független)^[9]
• 2019–2024: Kovács József (független)^[10]
• 2024– : Tölgyesi István (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 21,2%, görögkatolikus 14,8%, felekezeten kívüli 3,1% (24,2% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 16,9% református, 16% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).^[13]

• Lónyay-kastély
• Középkori templom

Sárazsadány (kb. 5 km), a legközelebbi város: Sárospatak (kb. 6 km).

Erdőhorváti (kb. 8 km)

• Borovszky Samu: Zemplén vármegye

• Bodrogolaszi honlapja Archiválva 2005. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Bodrogolaszi képekben. YouTube