[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Hercegkút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Hercegkút
Hercegkút címere
Hercegkút címere		 Hercegkút zászlaja
Hercegkút zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterRák József (független)[1]
Irányítószám3958
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség604 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség86,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,81 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 21° 31′ 42″48.334444°N 21.528333°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 21° 31′ 42″48.334444°N 21.528333°E
Hercegkút (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hercegkút
Hercegkút
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hercegkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hercegkút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hercegkút (németül: Trautsondorf) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Miskolctól kb. 80 kilométerre északkeletre, Sárospataktól 3 km-re északnyugatra, a Tokaji borvidéken.

Fekvése

[szerkesztés]

Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Makkoshotyka (6 km), délkelet felől Sárospatak, északnyugat felől pedig Komlóska. Keletről, délről és nyugatról egyaránt Sárospatakhoz tartozó külterületek határolják.

Csak közúton közelíthető meg, a 37-es főút felől, ahonnan Makkoshotyka irányába kell letérni a 38 115-ös útra, majd bő egy kilométer után balra fordulni a 37 133-as számú mellékútra.

Története

[szerkesztés]

Hercegkút a Rákócziak uradalmához tartozott. A település 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott, hasonlóképpen a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) falvakkal együtt. A település eredetileg az ő nevét viselte, Trautsondorfnak, magyarul Trauczonfalvának hívták. A telepesek főként szőlőgazdálkodással foglalkoztak.

1788-ban épült a barokk templom. Az alapító család kihaltával a települést a sárospataki uradalomhoz csatolták, és annak sorsában osztozott, de 1876-ban különvált a sárospataki uradalomtól. 1903-ban egy nagy tűzvészben a falu leégett, azonban hamarosan újraépült.

A 20. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott.

1910-es népszámláláskor 934 lakosából 931 magyar volt, ebből 903 római katolikus, 19 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet
1990–1994 Hoffmann János független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2000 Götz János független német kisebbségi[6]
2000–2002 Rák József független német kisebbségi[7][8]
2002–2006 független német kisebbségi[9]
2006–2010 független[10]
2010–2011 független[11]
2010–2014 Rák József független[12] [csak névrokona az előző faluvezetőnek!]
2014–2019 független[13]
2019–2024 független[14]
2024– független[1]

A településen 2000. szeptember 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[15] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16]

2011. augusztus 7-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Hercegkúton,[17] ezúttal az addigi faluvezető nyugdíjazás miatti lemondása okán.[18] Az egyetlen jelölt – aki elődjével azonos nevet visel, bár nem is közeli rokonok[19] – ellenfelek hiányában 100 %-os eredménnyel nyerte meg az időközi választást.[17]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
662
667
655
637
615
625
604
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 53%-a magyar, 47%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[20]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 55,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 6,1%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,2% (15,8% nem válaszolt).[21]

2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 41,3% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 69,3% volt római katolikus, 6,8% református, 2,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (17,4% nem válaszolt).[22]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom (1788)
  • Sváb tájház (Kossuth utca)
  • Világörökségi pincesorok (Gombos-hegyi, Kőporosi)
  • Gombos-hegyi kálvária
  • Szabadidő- és sportcentrum (Petőfi utca végén)
  • Pogány-kút és környéke
  • Gyöngyszem Német Nemzetiségű Általános Iskola és Óvoda
  • Művelődési ház
  • Götz János szobrászművész mellszobra
  • Pihenőpark szabadtéri színpaddal, szökőkúttal a Sváb söröző mögött
  • Frikker-Tokaj-Hegyalja (borászat) https://facebook.com/frikkertokajhegyalja.hu/
  • Götz Pincészet www.gotzpinceszet.hu
  • A Szovjetunióba elhurcolt falusiak emlékműve[23]
  • Tradicionális Kádárüzem www.traditionalbarrels.com
  • Virág Vendégház www.viragvendeghaz-hercegkut.hu
  • Helén Panzió www.helenpanzio.hu
  • Gombos-hegyi kilátó
  • Trautson Tanösvény

Híres hercegkútiak

[szerkesztés]
  • Sok szálon kötődik Hercegkúthoz Derczó István építőipari vállalkozó, akit a település a díszpolgárává is választott.[25]

Nyári rendezvények

[szerkesztés]
  • Zenemplén amatőr rockfesztivál
  • Hercegkútról származók találkozója
  • Zempléni művészeti napok
  • Őszváró Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
  • Forralt Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
  • Borradalom (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)

Képek

[szerkesztés]
  • A gombos-hegyi pincesor részlete
    A gombos-hegyi pincesor részlete
  • A kálvária naplementében
    A kálvária naplementében

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ A 2000. szeptember 10-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. szeptember 10. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  12. ↑ Hercegkút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  13. ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  14. ↑ Hercegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  15. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 000910dők nevű lábjegyzeteknek
  16. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  17. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 11önkválidőközi nevű lábjegyzeteknek
  18. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  19. ↑ Rák József lett Rák József helyett Hercegkút polgármestere. hvg.hu, 2011. augusztus 7. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
  20. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként 2001
  21. ↑ Hercegkút Helységnévtár
  22. ↑ Hercegkút Helységnévtár
  23. ↑ Emlékművet kaptak a Szovjetunióba hurcoltak Hercegkúton. Hirado, 2015. augusztus 16. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
  24. ↑ Hercegkútról a Harvardra, és tovább – Interjú Dr. Stumpf Istvánnal. Jurátus, 2019. szeptember 25. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  25. ↑ Hegedűs Gergely: Építőiparosként és zempléniként is sikerre ítélve – interjú Derczó Istvánnal. Magyarépítők.hu, 2024. április 12. (Hozzáférés: 2024. október 18.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hercegkút&oldid=27544125”