[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Sajóörös

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajóörös
A katolikus templom
A katolikus templom
Sajóörös címere
Sajóörös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Gábor (független)[1]
Irányítószám3586
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1500 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség151,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 12″, k. h. 21° 01′ 11″47.953200°N 21.019811°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 12″, k. h. 21° 01′ 11″47.953200°N 21.019811°E
Sajóörös (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajóörös
Sajóörös
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajóörös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóörös témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajóörös község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Sajó folyó jobb partján terül el, Tiszaújváros északi-északnyugati szomszédságában. További határos települések: nyugat felől Sajószöged, észak felől pedig Kiscsécs és Kesznyéten (e két utóbbi település a folyó túlsó partján fekszik).

Főutcája a Sajószögedtől a kesznyéteni Sajó-hídig vezető 36 107-es számú mellékút, ezen érhető el mindkét település felől; Tiszaújvárossal egy számozatlan önkormányzati út köti össze. Az ország távolabbi pontjai felől a legegyszerűbben a 3-as főúton, majd Nyékládháza után a 35-ös főúton közelíthető meg, Sajószöged központjában északkelet felé letérve.

Története

[szerkesztés]

Sajóörös, Örös a vármegye egyetlen települése, mely a honfoglalás kori magyar Örs törzs nevét viseli. Keletkezését a 10. század végére, 11. század elejére teszik.

Nevét először Kézai Simon krónikája említette, az oklevelekben pedig 1319-ben szerepelt először, ekkor már az Ákos nemzetségbeli Ernye unokáié volt, akiktől ekkor kobozta el Károly Róbert király és adta az őket legyőző (Debreceni) Dousa erdélyi vajdának. Debreceni Dózsa halála után királyi birtok lett.

1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor már említették Szent Mártonról elnevezett egyházát is, melynek papja 1334-ben 3+6 garas pápai tizedet fizetett.

A 15. században az ónodi Czudarok és a Rozgonyiak voltak birtokosai, de birtokos volt itt rajtuk kívül Móré János jászói prépost is, kinek adományából Örös negyededét Kornéth Mihály és László kapta meg, de birtokosa maradt a Móré család is.

A 16. század közepén Móré Fülöp és más nemesek voltak birtokosai.

Az 1549 évi dézsmajegyzékben 7 jobbágyot és zsellért írtak itt össze. Az 1576-os évben két juhtartó gazdaságát említik a községnek, az egyikben 60, a másikban 76 állattal, és még 1594-ben is említették, ekkor egy juhosgazda élt itt, aki 120 birkával rendelkezett.

Az 1598-as évben viszont neve már nem szerepelt a dézsmajegyzékben, ekkor már csak mint néptelen puszta szerepelt. A település egészen a 17. század végéig lakatlan volt, amikor az új tulajdonosa Usz Ferenc újraépítette. A benépesülő faluba vegyesen érkeztek magyarok, szlovákok, ruszinok. A falu római katolikus lakossága az 1700-as évek végén építette fel templomát.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bikki Imre (MDF)[3]
  • 1994–1998: Bikki Imre (független)[4]
  • 1998–2001: Bikki Imre (független)[5]
  • 2001–2002: Szabó István (független)[6][7]
  • 2002–2005: Szabó István (független)[8]
  • 2005–2006: Baranczó József (független)[9]
  • 2006–2010: Baranczó József (független)[10]
  • 2010–2014: Baranczó József (független)[11]
  • 2014–2019: Szabó Gábor (független)[12]
  • 2019–2024: Szabó Gábor (független)[13]
  • 2024– : Szabó Gábor (független)[1]

A településen 2001. december 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

A következő önkormányzati ciklus háromnegyede táján, 2005. október 16-án újból időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[9] ismét az addigi faluvezető lemondása okán.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1304
1308
1293
1508
1569
1490
1500
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 2%-a cigány 3%-a lengyel nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,8%, református 15,3%, görögkatolikus 3,3%, felekezeten kívüli 22,8% (27,7% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% görögnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,7% volt római katolikus, 16,6% református, 3,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 21,1% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom

A katolikus templom helyén eredetileg egy kápolna állt, amit 1779-ben építtetett Szőllőssy Ferenc és neje, Zbisko Borbála. A ma is látható templom 1914-ben lett készen, Kellemesy Merczel Aladár és neje, Hanczély Margit jóvoltából. Az építtetők sírjai is itt találhatók, a Merczel család többi tagját pedig a templomtól nem messze lévő kriptában helyezték örök nyugalomra.

  • Melczer-kastély

Az Építésügyi Minisztérium Műemléki Csoportjának hozzájárulásával 1957-ben bontották el.

Rendezvények

[szerkesztés]

Híres szülöttek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. ↑ Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. ↑ a b A 2001. december 16-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. december 16. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. ↑ a b Sajóörös települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. október 16. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  10. ↑ Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  11. ↑ Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  12. ↑ Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  13. ↑ Sajóörös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  16. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  17. ↑ Sajóörös Helységnévtár
  18. ↑ Sajóörös Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajóörös&oldid=27465567”