Égerszög

A településen világörökségi helyszín található

Égerszög
A református templom, előtte az első világháborúban elesett hősök emlékműve
Égerszög címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Lénárt Attila független)[1]
Irányítószám	3757
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	46 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	4,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 35′ 06″48.443738888889, 20.58491944444448.443739°N 20.584919°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 35′ 06″48.443738888889, 20.58491944444448.443739°N 20.584919°E
Égerszög Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Égerszög weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Égerszög témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Égerszög község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Szendrőtől 17, Miskolctól közúton 50 kilométerre északra fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak és északkelet felől Teresztenye (3 km), kelet felől Szőlősardó (3 km), dél felől Kánó (3 km), nyugat felől pedig Aggtelek. A legközelebbi város Szendrő.

Zsáktelepülés, mely közúton csak a 27-es főútból Perkupánál kiágazó 26 109-es számú mellékúton érhető el. Belterületének délkeleti részét érinti még a 2628-as út is.

Neve az éger fanév és a „sarok, szeglet, zug” jelentésű -szög utótag összetételeként arra utal, hogy a falu az Éger-völgy (Henc-völgy, Rét-völgy) fölső szakaszán (szögében) épült.

A középkorban a mai Égerszög területén alakulhatott ki – feltehetően a 12. században – Kovácsi falu, a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgálónépének települése. Az itt lakók vaskohászattal foglalkozhattak; a település határában meg is találták az erre utaló salaknyomokat. A környéken sok fa nőtt, ezekből égették a kohók működtetéséhez szükséges faszenet. Az erdőirtással felszabadított területeket mezőgazdasági művelésbe vonták.

1270-ben a királyi erdőuradalom halászó vizeit a felügyelő vízóvók kapták, akik vezetője Böjte (Buhte) volt. A vízóvók birtokát a 13. század végén többször is igyekeztek megszerezni befolyásos főurak, végül Porcs fia Domokos nádor foglalta el, és Kovácsi települését Égerszöggé nevezte át. Ezután a falu Tomori Elus János kisnemes kezére került.

Hiteles dokumentumok szerint a 14. század közepén már biztosan kőtemploma állt; ennek maradványait nem ismerjük. Zsigmond király 1424-ben Bessenyő Pálnak adományozta a falut, és így az a tornai uradalomhoz került. 1436-ban Berencsi Sáfár István szerezte meg, majd e család kihaltával Vitéz János esztergomi érseké lett. 1470 körül Szapolyai Imre tulajdonába került.

A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd elvette János királytól, és főkamarásának, Horváth Gáspárnak adományozta. Horváth özvegye 1559-ben eladta Mágóchy Gáspárnak és Tamásnak. A 16. században az itt élők áttértek a református hitre.

A török megszállás alatt a portyázó csapatok Égerszöget sem kímélték, bár a település pontos története a 17. századból nem ismert. A 18. századból már dokumentálható, hogy az itt élő emberek földműveléssel, szőlőtermeléssel, szén- és mészégetéssel foglalkoztak.

Sokáig Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, Gömör és Borsod határvidékén.

A 19. század első felében 77 lakóházában 633, református vallású lakos élt. A falu ekkor volt a legnépesebb, ezután lakosainak száma lassan csökkent, aminek fő okai közül a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása, az állattenyésztés és gyümölcstermelés felhagyása, a szőlőültetvények pusztulása említendő.

A 20. század első felének megpróbáltatásai után 1950-ben önálló tanácsú község lett, majd 15 év múltán a szőlősardói közös tanács részévé vált. 1979-től a rendszerváltásig Perkupával volt közös tanácsa. Önállóságát 1990-ben kapta vissza, körjegyzőségének székhelye ma Szőlősardó.

Égerszög nevét a határában, a Pitics-hegy tövében, 1954-ben felfedezett Szabadság-barlang tette országosan ismertté. 1995-ben a településen található 6 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Danca-barlang, a Gyökér-kúti-víznyelőbarlang, a Keserű-tói-víznyelőbarlang, a Névtelen-nyelő, a Piticsalji-víznyelő és a Szabadság-barlang. A Pitics-hegy tetején álló kilátóból a szlovákiai Alacsony-Tátra hegyeit is látni.

• 1990–1994: Ifj. Boros Dezső (független)^[3]
• 1994–1998: Boros Dezső (független)^[4]
• 1998–2002: Tarjányi Imre (független)^[5]
• 2002–2006: Pozsgai István (független)^[6]
• 2006–2010: Pozsgai István (független)^[7]
• 2010–2014: Dr. Lénárt Attila (független)^[8]
• 2014–2019: Dr. Lénárt Attila (független)^[9]
• 2019–2024: Dr. Lénárt Attila (független)^[10]
• 2024– : Dr. Lénárt Attila (független)^[1]

A település népességének változása:

2004-ben a település minden lakosa magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,1%, református 87,2%, felekezeten kívüli 6,4% (4,3% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% lengyelnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 54,8% református (40,5% nem válaszolt).^[13]

• A műemlék református templomot 1791-ben építették késő barokk stílusban. Téglalap alaprajzú, sarkain támpilléres oromzatos épület, nyeregtetővel. A 8 m *18 m-es templombelsőt hevederívek között két csehsüvegboltozat fedi. Két végén faragott oszloppal alátámasztott, egyszerű fakarzat áll. 1929-ben 24 méter magas, karcsú, órapárkányos, hegyes sisakos harangtornyot építettek a déli oldal közepéhez eklektikus stílusban, egy 75 kg-os és egy 120 kg-os haranggal. A nem túl értékes berendezés is zömmel 1924-ben került a helyére; egyes famunkákat egy helyi asztalosmester, Molnár Gál Benjamin^[forrás?] készített el. Valószínűleg ekkor szedték le a 18. század végi, medallionokban festett növényi motívumokkal díszített famennyezetet is. Ennek 12 nagyobb és 5 kisebb tábláját a karzat alsó részének javítására használták fel; ezek ma is láthatók. A templom más berendezésein is látszanak korábbi festéknyomok a mázolás alatt. Az úrasztala ajtaján a „1782 Posgai István Curátorságában készült ez asztal és szék B.P. által” felirat olvasható. Lehet, hogy bútordarabok mesterének névbetűi Bede Pált, a környék más templomaiban is dolgozott festőasztalost jelzik.
• Népi lakóházak: A település főutcáján bontatlan egységben számos, a 19. század második felében épült, szinte eredeti állapotban fennmaradt, perkupai stílusú népi lakóházat találunk. Ezek az épületek jól jelzik egykori építtetőik jó vagyoni helyzetét. A helyi önkormányzat 2004-ben helyi védelem alá helyezte a ritka épületegyüttest; az egyik házat a Műemlékvédelmi Felügyelet is védetté nyilvánította. 1941-ben rettenetes erejű pusztító szélvész tört a falura, elsodorta a háztetőket és hatalmas fákat tépett ki gyökerestől. Az egyik fát a vihar átrepítette a falu felett, majd a templom toronycsillagának vágta úgy, hogy derékszögben elhajlította a kakast és a csillagot tartó vasrudat. Másfél évtized után, 1957-ben állították helyre budapesti barlangászok.
• A falu határában 1954. november 14-én fedezték fel az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb cseppkőbarlangját, az azóta a világörökség listájára is fölkerült Szabadság-barlangot. A barlangot turisták nem látogathatják.
• Az 1990-es évek közepétől rendszeres falunapokat tartanak Égerszögön, immár a Gömör-Tornai Fesztivál részeként.
• 2004 nyarán szendrői tűzoltók segítségével helyreállították és kultúrház udvarán felállították a falu egykori tűzoltó szerkezetét.
• A „holt falu”, a temető ugyancsak archaikus, népi díszítéseket őriz. Még ma is álló, az elhunyt kora és neme szerint különbözőképpen faragott, régi oszlopos fejfái a galyasági temetők egykori változatosságát örökítik át korunkba.
• Pitics-hegyi kilátó
• Szabadság-barlang
• Danca-barlang
• Éger turistaház

• A Sajó-Bódva vidék északi részének építészeti emlékei^{[halott link]}
• Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.

A Wikimédia Commons tartalmaz Égerszög témájú médiaállományokat.