Megyaszó

Megyaszó
Megyaszó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szerencsi
Jogállás	község
Polgármester	Király Péter (független)[1]
Irányítószám	3718
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	2544 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	50,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	53,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′ 09″, k. h. 21° 02′ 58″48.185880555556, 21.0493548.185881°N 21.049350°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 09″, k. h. 21° 02′ 58″48.185880555556, 21.0493548.185881°N 21.049350°E
Megyaszó Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Megyaszó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Megyaszó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Megyaszó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

A Hernád mellett fekszik, a folyó bal parti oldalán.

A szomszédos települések: észak felől Szentistvánbaksa (4 kilométerre), északkelet felől Monok (13 kilométerre), délkelet felől Legyesbénye (8 kilométerre), dél felől Újharangod (Gesztely különálló településrésze), nyugat felől pedig Alsódobsza (4 kilométerre). A fentieken túl közigazgatási határa egy-egy rövid szakaszon érintkezik még délkeleten Bekecs és Taktaszada, délnyugaton pedig Újcsanálos területével is, ezen települések azonban távol fekszenek tőle és nincs is velük közvetlen közúti kapcsolata. A legközelebbi város a 12 kilométerre fekvő Szerencs.

A település központja csak közúton közelíthető meg, Gesztely és Szerencs felől a 3702-es, Gesztely-Újharangod felől a 3722-es, Hernádkércs-Szentistvánbaksa felől pedig a 3727-es úton.

Újvilágtanya nevű, különálló külterületi településrésze a 3722-es út mentén fekszik, csak arról érhető el. Ez utóbbi út felől közelíthető meg a falu horgásztava is, melyet a Harangod-patak duzzasztásával hoztak létre.

Határszélét délen érinti még a 3605-ös és a 3723-as út is.

Közösségi közlekedéssel a település Miskolc és Szerencs irányából is jól megközelíthető, a Volánbusz 3730-as járatával.

A terület már az őskorban is lakott volt. Innen származó leleteket még a British Museumban is őriznek. I. István idejében temploma is állt.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 11,2% cigánynak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 48,3%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 4,2% (13,1% nem válaszolt).^[4]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,9% volt római katolikus, 35,2% református, 1,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 16,2% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).^[5]

• 1990–1994: Gecső Gyula (független)^[6]
• 1994–1998: Gecső Gyula (független)^[7]
• 1998–2002: Csáki Barnabás (független)^[8]
• 2002–2006: Csáki Barnabás (független)^[9]
• 2006–2010: Csáki Barnabás (független)^[10]
• 2010–2014: Csáki Barnabás (független)^[11]
• 2014–2019: Hajdú Istvánné (független)^[12]
• 2019–2024: Hajdú Istvánné (független)^[13]
• 2024– : Király Péter (független)^[1]

• református templom (gótikus, 13–14. század)
• római katolikus templom
• tájház
• parasztházak
• horgásztó
• pincefalu

• Mészáros Lőrinc (1466–1514) a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik vezetője
• Tóth Soma (1830-1886) színész itt született.
• Borszéky Frigyes (1880–1955) festőművész, keramikus.
• Orosz István (1949) színész, forgatókönyvíró, rendező.

• Megyaszó honlapja