Harsány

A szó további jelentéseit keresd a Wikiszótárban.

Harsány
Harsány címere Harsány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Hazadiné Szilvási Mária (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3555
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	1924 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	54,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,53 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Miskolci-Bükkalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 58′ 11″, k. h. 20° 44′ 26″47.96985, 20.74051111111147.969850°N 20.740511°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 11″, k. h. 20° 44′ 26″47.96985, 20.74051111111147.969850°N 20.740511°E
Harsány Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Harsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harsány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Harsány (keresztnév).

Harsány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Miskolctól közúton 11 kilométerre délre fekszik, a Csincse-patak mentén.

A környező települések: északkelet felől Bükkaranyos (kb. 5 km), délkelet felől Emőd (10 km), dél felől Vatta (8 km), délnyugat felől Borsodgeszt, északnyugat felől pedig Kisgyőr (9 km). A két legközelebbi város Emőd, illetve a 11 kilométerre fekvő vármegyeszékhely, Miskolc.

Csak közúton érhető el, a Miskolctól Vattától húzódó 2515-ös úton; határszélét érinti még a Kisgyőrre vezető 25 117-es számú mellékút is.

A település nevének eredete vitatott. Egyes elképzelések szerint a 11. század végén, 12. század elején, a magyar hárs, hársfa főnévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel, így a település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka lenne. Elképzelhető azonban, hogy a település még korábban, a honfoglalás korában kapta nevét, ugyanis a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikének, a „Wosciani”-nak lejegyzett törzsnek az elnevezése - hangtani változások következtében - településnevekben Varsány és Harsány alakban maradt fenn - például Körösnagyharsány nevét is ez utóbbira vezetik vissza.

Harsány ma használatos hivatalos címerleírása: Kerek talpú pajzs kék mezejében a pajzstőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó kar lebeg. Alatta „V” alakban keresztbe tett két pálmaág fogja közre a nyitott koronát. A címerkép motívumai aranyszínűek. A falu zászlaja sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga, szélesebb mezőben látható a címer.

A falu régi település. Már a bronzkorban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település volt. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, ezek a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a közel 200 méter magasságú, kúp alakú dombok, a fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. A dombok tetejéről jó kilátás nyílt az alacsonyabb területekre, ezért idővel itt földvárakat emeltek, melyek támaszpontul szolgáltak az itt állomásozó harcosoknak. Ezeket a földvárakat a tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. Az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A 16. század közepén már jelentős település: oppidium (mezőváros).

A térség egyik központja, az egyik legjelentősebb szőlőtermelő hely. A reformáció tanításai eljutottak e vidékre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma. A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban.

1596-ban Eger vára török kézre került, s ezzel nyitva állt előttük az út a Felvidék felé. Az utolsó nagy csatát a törökkel Mezőkeresztes határában vívták. A háromnapos ütközetben a magyar sereg vereséget szenvedett. A törökök a győzelem után vagy száz környező falut dúltak fel és raboltak ki, így Harsányt is. Egyesek szerint egy kisebb csata zajlott le a Kisgyőr melletti Kék-mezőn. Harsány 1596 után török területté vált, az adót Hatvanba fizette, majd az egri pasának küldte a „harácsot”.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket. 1735-ben felépült a római katolikus templom, és a reformátusokat a katolikus papoknak vetik alá. A reformátusok száma az ezt követő üldöztetés miatt ezután folyamatosan csökken.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt földrajzi helyzetéből adódóan a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. A tavaszi hadjárat alatt Klapka György honvéd tábornok csapatai is táboroztak itt. 1831-ben és 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a környéken. Harsányban a 279 kolerában megbetegedett emberből 58 halt meg. A betegség leginkább a szegények közül szedte áldozatait.

Az első világháború kitörésekor, 1914. július 13-án este érkezik el Harsányba az általános mozgósítást elrendelő parancs. Ekkor számos gazda kocsiját, lovát volt kénytelen átadni a kincstárnak. A háború okozta rendkívüli állapotot jelzi, hogy az iskolák sokáig hadikórház céljára voltak lefoglalva. A világháborúba a falu 382 katonát küldött, akik közül 60 halt hősi halált. Az ő emlékükre állított emlékművet, 1938. június 19-én leplezték le. A Tanácsköztársaság ideje alatt a faluban is megalakul a helyi direktórium, és a Vörös-hadsereg több alkalommal is állomásozik a környéken. A második világháború alatt, 1944-ben Harsány a német, majd Miskolc szovjet megszállása után a szovjet csapatok átvonulási területe. A falut 1944. november 14-én adták fel a német csapatok. A környéken dúló harcokban elesett német katonák sírját előbb egy vaskereszt, majd egy kis sírkert jelezte, amire 1994-ben került egy márványlap. Ebben a háborúban 46 harsányi vesztette életét, többségük Szovjetunió területén halt hősi halált.

1945-ben megalakult Harsányban is a Nemzeti Bizottság, a falu irányítására.

A településen keresztülfolyó Csincse-patakon régen vízimalom működött, melynek a faluban a Malom utca elnevezése állít emléket.^[4]

A lakásokban az első villanykörték csak 1962 nyarán kezdtek el világítani, a közvilágítás szeptemberre készült el. A vezetékes ivóvízhálózat az 1980-as évek végére épült ki mindenhol. Az új, hat tantermes iskolát, a két óvodai foglalkoztatót, a konyhát, valamint a kiszolgáló létesítményeket is magában foglaló épületegyüttest 1985 januárjában adták át. A fejlesztéseknek köszönhetően a község egész területén rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, 2002 novemberében pedig befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. 2003 májusában került beüzemelésre a kábeltelevíziós hálózat. 2004 májusától működik a Teleház. A faluban háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, szociális gondozó, gyermek és családsegítő szolgálat működik.

• 1990–1994: Papp Dezső (MDF)^[5]
• 1994–1998: Papp Dezső (független)^[6]
• 1998–2002: Papp Dezső (független)^[7]
• 2002–2006: Papp Dezső (független)^[8]
• 2006–2010: Papp Dezső (független)^[9]
• 2010–2014: Szabó Gergely (független)^[10]
• 2014–2019: Szabó Gergely (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2019: Szabó Gergely (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2020–2024: Bihari Lajosné (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2024– : Hazadiné Szilvási Mária (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2020. február 23-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[13] mert az előző polgármester, nem sokkal a 2019. októberi újraválasztása után, november 22-én^[14] lemondott posztjáról^[15] (őt a megyei közgyűlés alelnökévé választották, ezért nem tudta tovább ellátni feladatait a település élén).^[16]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,3%, református 21,8%, görögkatolikus 2,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,2% (17,5% nem válaszolt).^[18]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt római katolikus, 19,3% református, 1,6% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 7,9% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).^[19]

• Mackó Mama Kuckója. A 2015-ben nyílt állandó kiállítás az ország legnagyobb plüssmackó kiállítása. A gyűjtemény több, mint 7500 darabból áll.
• Harsányi-tó
• Harsányi Kalandpark

• Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskoláért Oktatási Alapítvány
• Kék Nefelejcs Hagyományőrző Népdalkör Egyesület
• Harsányi Polgárőr Egyesület
• Harsányi Sport Egyesület
• Harsányi Gazdatárlatért Alapítvány

• Aldersbach, Németország, 1994. július 29-e óta.
• Parajd, Székelyföld, 2013. június 4-e óta.^[forrás?]

Hunyadi Mátyás Általános Iskola falutörténeti tablója

• Harsány község honlapja
• Légi felvételek Harsányról
• Mackó Mama Kuckója Archiválva 2016. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben