Ziliz

Nem tévesztendő össze a következővel: zilíz (növénynemzetség).

Ziliz
Ziliz címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Sütő Gábor (független)[1]
Irányítószám	3794
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	348 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	38,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251588888889, 20.79291944444448.251589°N 20.792919°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251588888889, 20.79291944444448.251589°N 20.792919°E
Ziliz Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ziliz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ziliz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ziliz község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

A csereháti dombvidék déli részén fekszik, Miskolctól 15 kilométerre északi irányban.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Nyomár, dél felől Boldva, délnyugat felől Sajószentpéter, északnyugat felől pedig Borsodszirák.

Csak közúton érhető el, a 2617-es útból Boldva és Borsodszirák közt kiágazó 26 137-es számú mellékúton. Külterületei között elhalad a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal, de annak megállási pontja nincs a területén; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Boldva megállóhely vagy Borsodszirák megállóhely kínálja, mindkettő közel azonos távolságban, körülbelül 4-4 kilométerre.

Nevét a zilíz gyógynövényről kapta. Régen nagyon sok ilyen növény volt a falu körül.

Ziliz (Zselic) nevét 1267-ben említették először az oklevelek, Selyz alakban írva. Első birtokosának nevét 1284-ből, IV. László király idejéből ismerjük biztosan. Ekkor a király szerviensének Chekey fia Og Jánosnak a birtoka volt. E birtokában III. András király is megerősítette. Ziliz Mindenszentekről elnevezett egyházának papja 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.

• 1990–1994: Gyuricskó János (független)^[3]
• 1994–1998: Id. Gyuricskó János (független)^[4]
• 1998–2002: Molnár József (független)^[5]
• 2002–2006: Molnár József (független)^[6]
• 2006–2010: Molnár József (független)^[7]
• 2010–2014: Verebélyi Norbert (független)^[8]
• 2014–2019: Verebélyi Norbert (független)^[9]
• 2019–2024: Verebélyi Norbert (független)^[10]
• 2024– : Sütő Gábor (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,5%, református 67,8%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 1,4% (10,6% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,7% volt római katolikus, 47,4% református, 1,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 5,4% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).^[13]

• Ziliz nevezetessége a több mint ezeréves tölgy, amely a falu fölötti dombon található.

Természetvédelmi érték. Többször is belecsapott a villám, és már csak néhány ága van meg. A régi mendemondák szerint II. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon.

• A településen nincs általános iskolai oktatás, az iskoláskorú gyerekek Boldvára, Nyomárra, Edelénybe és Miskolcra járnak iskolába.
• Egy református templom található a község központjában.

• Győrffy György: Borsodvármegye.