Szentistvánbaksa

Szentistvánbaksa
Szentistvánbaksa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szikszói
Jogállás	község
Polgármester	Vizi Károlyné Horváth Mónika (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3844
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	249 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	42,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 20″, k. h. 21° 01′ 47″48.222338888889, 21.02966111111148.222339°N 21.029661°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 20″, k. h. 21° 01′ 47″48.222338888889, 21.02966111111148.222339°N 21.029661°E
Szentistvánbaksa Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szentistvánbaksa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentistvánbaksa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentistvánbaksa község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.

Szerencstől északnyugatra fekszik, a Hernád mentén. Lakott területe és közigazgatási területének túlnyomó része a folyó bal partján terül el, de mintegy 0,7 négyzetkilométernyi terület tartozik hozzá a jobb parti oldalról is.

A szomszédos települések: észak felől Nagykinizs, kelet felől Monok, dél felől Megyaszó, nyugat felől Aszaló, északnyugat felől pedig Halmaj.

Csak közúton érhető el, Hernádkércs-Nagykinizs vagy Megyaszó érintésével, a 3727-es úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 3-as főúton vagy az M30-as autópályán közelíthető meg, halmaji letéréssel, Hernádkércsen keresztül.

Baksa és környéke ősidők óta lakott hely volt. A község fölött emelkedő dombháton még az 1800-as években két ősi halomban cölöpsírokat, s a község határában bronzkori leleteket is találtak. Nevét 1262-ben említették először az oklevelek, Baxaként.

A település Cuch fia Domokos várjobbágy birtoka volt, aki fiú örökös nélkül halt el. 1317-ben Károly Róbert király Cuch fia Domokos birtokát Zovárd nemzetséghez tartozó Oproud (dictus) István mesternek adományozta.

A 20. század elején Szentistvánbaksa Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 584 lakosa volt, ebből 582 magyar volt. Ebből 122 római katolikus, 433 református, 19 izraelita volt.

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást és képviselő-testületi választást kellett tartani, mert a korábbi testület 2021. szeptember 14-én feloszlatta önmagát.^[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt két kihívójának egyikével szemben.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,2%, református 33,6%, görögkatolikus 1,5%, felekezeten kívüli 6,5% (40,5% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% cigánynak, 2% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,4% horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,7% volt római katolikus, 35,3% református, 1,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 8% felekezeten kívüli (32,5% nem válaszolt).^[15]

• Református templom.
• Halom
• Tátorján tanösvény

• Itt született 1812-ben vagy 1814-ben Keményffy József magyar és amerikai szabadságharcos.

• Györffy György: Abaújvármegye.
• Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
• Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája (Budapest 1935)

• Szentistvánbaksa Önkormányzatának honlapja
• ^[1]

1. ↑ Facebook oldal. (Hozzáférés: 2019. november 19.)