Selyeb
| Selyeb | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mező Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3809 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 550 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 20′ 15″, k. h. 20° 57′ 13″48.337589°N 20.953489°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 15″, k. h. 20° 57′ 13″48.337589°N 20.953489°E | |||
 Selyeb
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Selyeb weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Selyeb témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Selyeb község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szikszótól északra, Abaújszolnok és Monaj közt fekszik. Csak közúton közelíthető meg, a két előbbi település valamelyikének érintésével, a 2622-es úton.
Története
[szerkesztés]Selyeb nevét az oklevelek 1256-ban említették először Seleb alakban írva.
A település nemesi birtok volt. 1256-ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett.
Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713-ban épült kastélya. A kastélynak a feljegyzések szerint a 20. század elején értékes, 300 kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló könyvtára is volt.
1750-ben Tiszta Pál kapott adományt Mária Teréziától Abaújszolnok, Monaj és Selyeb községekben.
A község határában az 1800-as években őskori tárgyakat rejtő halmot tártak fel.
A 20. század elején Selyeb Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar volt, ebből 196 római katolikus, 324 görögkatolikus, 289 református volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Hubi József (független)[3]
- 1994–1998: Hubi József (független)[4]
- 1998–2002: Hubi József (független)[5]
- 2002–2006: Hubi József (független)[6]
- 2006–2010: Taskó Béla (független)[7]
- 2010–2014: Taskó Béla (független)[8]
- 2014–2019: Aranyosi György (független)[9]
- 2019–2024: Aranyosi György (független)[10]
- 2024– : Mező Csaba (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 475 | 462 | 461 | 465 | 512 | 525 | 550 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 48% cigánynak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,9%, református 18,7%, görögkatolikus 31,7%, felekezeten kívüli 3,7% (15% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 55,3%-a vallotta magát magyarnak, 21,7% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (44,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,7% volt római katolikus, 9,4% református, 20,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 4,9% felekezeten kívüli (52,3% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Tiszta-kúria: 18. századi barokk épület, melyet Tiszta Pál építtetett.
- Nepomuki Szent János szobra: a rokokó szobrot a Tiszta család állíttatta 1769-ben, egykori kúriájuk közelében. A szent hagyományosan formált alakja különös, mintegy háromágú talpazaton áll, két oldalán a Hit és a Hallgatás angyalával. A talpazaton kronosztikon tudósít az állítás idejéről. A szoborcsoport a sajóládi Sajó-híd mellett álló, hasonló témájú emlékkel rokon, feltehetően mindkettő egy mester munkája.
Híres selyebiek
[szerkesztés]Itt születtek: 1927-ben vitéz Bogár Gyula épitész. Önként jelentkezett katonának mikor az oroszok elérték a határt 1944-ben. Részt vett Budapest ostrománál. 1956-ban aktivan részt vett a forradalomban, emiatt menekülni kellett, 43 évig élt Los Angelesben. Ott tervezte s épitette meg a világ legmagasabb Magyar Szabadságharcos Emlékműjét. 2007-ben Hawaii-ba költözött, 2017-ben él, 90 éves.
- 1920-ban Seres János festő és grafikus. Az egri tanárképző főiskolán tanított, Miskolcon hunyt el 2004-ben.
- 1961-ben Számadó László matematikatanár, tankönyvíró. Az Árpád Gimnázium tanára.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Abaújvármegye.
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Selyeb Helységnévtár
- ↑ Selyeb Helységnévtár
