Felsődobsza

Felsődobsza
Felsődobsza címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Luterán András (független)[1]
Irányítószám	3847
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	822 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	61,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 15′ 22″, k. h. 21° 04′ 22″48.256161111111, 21.0728548.256161°N 21.072850°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 22″, k. h. 21° 04′ 22″48.256161111111, 21.0728548.256161°N 21.072850°E
Felsődobsza Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Felsődobsza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődobsza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsődobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

A Hernád völgyében fekszik, a megyeszékhely Miskolctól közúton 35 kilométerre északkeletre. Teljes lakott területe és közigazgatási területének túlnyomó része a folyó bal parti oldalán helyezkedik el, de egy kisebb, körülbelül 2,5 km²-nyi területrésze a túlparti oldalon található.

Itt található a Hernád kis számú magyarországi szigeteinek egyike, a Bárczay-sziget, ahol egy kisebb vízerőmű is létesült, a folyásirány szerint bal oldali folyóágban.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Hernádszentandrás és Pere, kelet felől Abaújszántó és Golop, délkelet felől Monok, délnyugat felől Hernádkércs, északnyugat felől pedig a Hernád jobb parti oldalán fekvő Csobád. Észak felől a legközelebbi település Ináncs, de a közigazgatási területeik (kevés híján) nem érintkeznek.

Csak közúton érhető el, Abaújszántó vagy Hernádkércs érintésével, a 3703-as úton.

A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán kivehetőek. Dobsza szláv eredetű név, így valószínű hogy az első lakosai, akiktől a nevét kapta szlovákok voltak, Doza, Dobsa, Dompsa alakban találjuk középkori oklevelekben. A középkorban királyi birtok volt (1219), egyik dombján földvár állt. Dobsza az akkori vizsolyi kerülethez tartozott. 1332-ben már plébániája volt, Gábor dobszai plébánost említik az 1332–37 évi pápai tizedjegyzékben. A 15. század elején a Dobszai család birtoka, 1427-ben e családnak 22 jobbágy portája volt a községben. 1459-ben a község Csobádi Simon tulajdonában volt, amit (hűtlensége miatt) 1482-ben Szepesi Mihály nyert el. A török hódoltság alatt a törökök kifosztották. A községben 1715-ben csak 2 jobbágy és 2 zsellér család lakott, majd a 18. század közepén települt újra. 1720-ban vízimalmát említik. 1833-ban 118 háza, 907 római katolikus és református lakósa és egy református temploma volt. A falu bortermeléséről volt ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család. 1920-ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet létesítettek.

Ma népszerű üdülőhely a Hernád folyó partján.

• 1990–1994: Sivák Imre (független)^[3]
• 1994–1998: Sivák Imre (független)^[4]
• 1998–2002: Sivák Imre (független)^[5]
• 2002–2006: Sivák Imre (független)^[6]
• 2006–2010: Fülöp Zoltánné Bene Klára (MSZP)^[7]
• 2010–2014: Luterán András (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Luterán András (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Tóth László (független)^[10]
• 2024– : Luterán András (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar, 30%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 21,8% cigánynak mondta magát (17,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52%, református 23%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,8% (19,7% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szlováknak és románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 19,3% református, 1,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 5,4% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).^[13]

Hernádkércs (4 km), Kiskinizs (6 km), Nagykinizs (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (9 km).

• A község rövid története 1920-ig. Forrásmunka: ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE története

• A felsődobszai önkormányzat adatai