Monok

A településen világörökségi helyszín található

Monok
Kossuth Lajos szülőháza
Monok címere Monok zászlaja
Mottó: "Monok falu szép helyen van, mert a templom a közepén van."
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szerencsi
Jogállás	község
Polgármester	Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám	3905
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	1407 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	37,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	41,96 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Szerencsi-dombság[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 21° 08′ 52″48.2102, 21.147748.210200°N 21.147700°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 21° 08′ 52″48.2102, 21.147748.210200°N 21.147700°E
Monok Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Monok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Monok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei község, amely elsősorban neves szülöttjéről, Kossuth Lajosról ismeretes. A település a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék és a világörökség részét képezi.

Monok a történelmi Zemplén vármegyében, a Eperjes–Tokaji-hegység déli részén, Szerencstől északnyugati irányban 12 kilométerre található. A Zempléni-hegységhez két földtanilag különálló egység csatlakozik, északon a Vilyvitányi-röghegy, délen pedig a Szerencsi-dombvidék. A hegyek ölelésében a Szerencsi-dombság lankás tája oltalmában fekszik a település. Az említett dombság a Hernád folyó és a Tokaji-hegység déli része között terül el és öt észak-déli irányú vonulatra tagolódik. A dombvidék központi része Monok környezetében található. A meglehetősen magasnak számító kiemelkedések zártak és felszínük erdővel fedett. 337 méteres tengerszint feletti magassággal a dombvidék második vonulatának tagja, a Nyírjes tekinthető a térség legmagasabb pontjának. Az ettől alacsonyabban fekvő lankákon korszerű mezőgazdasági termelés zajlik. A gazdák leginkább szántóföldi kultúrák és borszőlő termelésével foglalkoznak, amihez a terület természeti adottságai ideális feltételeket biztosítanak.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Golop, kelet felől Tállya, délkelet felől Ond (Szerencs része), dél felől Bekecs és Legyesbénye, délnyugat felől Megyaszó, nyugat felől Szentistvánbaksa és Nagykinizs, északnyugat felől pedig Hernádkércs és Felsődobsza. A legközelebbi városok: Abaújszántó (11 km) és Szerencs (12 km).

Csak közúton érhető el, Legyesbénye/Bekecs vagy Golop érintésével, mindkét irányból a 3711-es úton. Határszélét délnyugaton érinti még a 3702-es út is.

Miskolc felől a 37-es főúton lehet megközelíteni, ami közvetlen kapcsolatot biztosít az M30-as és az M3-as autópályákkal.

Menetrend szerinti autóbusszal Szerencsről közelíthető meg, a 3860-as járattal.

Monok neve a szerzetest jelentő szláv monoh szóból ered.

Az azonban bizonytalan, hogy a település honfoglalás kori alapítású vagy csak a tatárjárás után hozták létre. Monokot 1273-ban kapták meg a Bogátradvány nemzetségből származó Lúciak, akik ezt követően a faluról Monakyaknak nevezték magukat. A 13. század végén Monok már biztosan létezett, birtokosai fontos nemesi családnak számítottak.

A török korban Monok sem kerülhette el sorsát. Hasszán temesvári pasa 1567-es hadjárata során a törökök felégették a falut, az 1567-es adóösszeírás pusztaként említi. A 16. század végére a falu újra benépesült a Monakyak pedig a felemelkedés útjára léptek. Azonban a felemelkedés csupán rövid tündöklés volt, mivel 1643-ban Monaky János halálával férfiágon kihalt a dinasztia. Ekkor Monaky Anna házasságot kötött gróf Andrássy Mátyással, így a település az Andrássy család tulajdonába került. Az Andrássyak felújíttatták a kiskastélyt, de csak rövid ideig használták. A nemesi rang kiérdemlése ugyanis lehetővé tette számukra, hogy a szomszédos domboldalon egy újabb és nagyobb méretű kastélyt építtessenek.

Ez egy barokk stílusban emelt palota volt, ami a későbbi klasszicista átalakítás során nyerte el napjainkban is megcsodálható formáját. A kastély sokáig a nemesi kulturális élet egyik központja volt, azonban gróf Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után a pazar kastély hosszú időre gazdátlanul maradt. A család már nem tartott igényt a kastélyra, ezért örököse, gróf Andrássy Dénes a Gyermekvédő Ligának ajándékozta és benne általános iskolát alakítottak ki. Azóta a települést egyetlen család sem birtokolja, az Andrássy-kastély pedig napjainkban kulturális célokat szolgál.

• 1990–1994: Kovács Béláné Apjok Klára (független)^[4]
• 1994–1998: Csordás Ferenc (független)^[5]
• 1998–2002: Csordás Ferenc (független)^[6]
• 2002–2006: Csordás Ferenc (Zempléni Településszövetség)^[7]
• 2006–2010: Szepesi Zsolt László (független)^[8]
• 2010–2014: Demeterné Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2014–2019: Demeterné Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2019–2024: Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)^[11]
• 2024– : Bártfay Emese (Fidesz–KDNP)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (19,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 9,5%, görögkatolikus 1,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,5% (21,1% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% németnek, lengyelnek, görögnek, ukránnak és örménynek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,2% volt római katolikus, 9,5% református, 1,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 3,4% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).^[14]

• Monok búcsújáró hely is és ezért minden év szeptemberének második vasárnapján kerül megrendezésre a Kálvária-búcsú, melyre sok zarándok érkezik.

• Kossuth Lajos szülőháza
• Andrássy-kastély
• Monaky-kastély
• Reneszánsz kiskastély
• Világháborús emlékművek
• Kálvária-búcsúhely^[15]
• A 2005-ben felújított római katolikus templom
• Ingvár tó
• A településen haladva sok jellegzetes tornácos házat láthatunk, amelyek a falu ékességei de mindezek mellett a újabb építészet elemei egészítik ki a falu utcáinak képét
• Hello Wood Merengő Pavilon
• Fodrász Múzeum

• Itt született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos, Magyarország kormányzó-elnöke.
• Itt született Holup János (1923–2001) sportlövő, olimpikon.
• Itt született 1930. november 1-jén Gergely István agrárközgazdász, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes (1967–1972).
• Itt született 1948. január 24-én Németh Miklós miniszterelnök.

• Itt található a Széchenyiek családi kriptája.

• Tamás Edit: Monok, sulinet.hu
• Európai borutak portál
• Felső-magyarországi Várak Egyesülete – Monok
• Monok – linkgyűjtemény
• Monok nem hivatalos honlapja
• Hegyaljai Kiss Géza: Monok története; Református Főiskola Ny., Sárospatak, 1926
• Fejős Imre: A monoki Kossuth emlékkiállítás vezetője; kiállításrend. Rózsa György; s.n., Monok, 1965
• Zsuffa Tibor: Vezető a monoki Kossuth Emlékmúzeum kiállításához; NPI, Bp., 1972
• J. Dankó Katalin: Monok, látnivalók; TKM Egyesület, Bp., 1995 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
• Tamás Edit: Monok; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Tamás Edit: Monok, Kossuth Lajos Emlékmúzeum; 3. jav. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 2002 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
• Sárközi Sándor: Monok, Kossuth Lajos szülőhelye; Bíbor, Miskolc, 2002

• 
  A monoki Andrássy-kastély
• 
  Kossuth szülőháza
• 
  Katolikus templom
• 
  Református templom
• 
  Első világháborús emlékmű