Kenézlő

Kenézlő
Kenézlő címere Kenézlő zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Sárospataki
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Ferenc (független)[1]
Irányítószám	3955
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	949 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	49,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′ 53″, k. h. 21° 31′ 46″48.198161111111, 21.52948055555648.198161°N 21.529481°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 53″, k. h. 21° 31′ 46″48.198161111111, 21.52948055555648.198161°N 21.529481°E
Kenézlő Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kenézlő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenézlő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kenézlő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

Közigazgatási területe szinte teljes egészében a Tisza és a Bodrog folyók által közrefogott kis tájegységben, a Bodrogközben helyezkedik el, de egy csekély, kevesebb, mint 20 hektárnyi terület hozzá tartozik a Tisza bal parti oldalán is.

A környező települések közül Viss 3, Zalkod pedig 6 kilométerre található; a Tisza túlparti oldalán a legközelebbi községek Szabolcs, Balsa és Gávavencsellő (légvonalban egyaránt 7~9 kilométerre). A két legközelebbi város Sárospatak és Tokaj, mindkettő nagyjából 20-20 kilométer távolságban fekszik. A megyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 70 kilométerre keletre esik.

Közúton a község Olaszliszka-Viss felől a 3802-es, Sárospatak és a balsai kompátkelő felől a 3803-as, Györgytarló felől a 3811-es őton közelíthető meg, a zsáktelepülésnek tekinthető Zalkoddal pedig a 38 114-es számú mellékút köti össze.

Korábban kisvasúton is meg lehetett közelíteni, mivel elhaladt a határában a Bodrogközi Gazdasági Vasút, melynek állomása is volt a településen – sőt Kenézlőtől nem messze épült meg az ország egyetlen kisvasúti Tisza-hídja, a Balsai Tisza-híd is, mely a Bodrogközi és a Nyírvidéki Kisvasút összekötésére létesült. A híd azonban 1944-ben a második világháború martalékává vált, s azóta sem épült újjá, emiatt pedig a Bodrogközi (későbbi nevén Hegyközi) Kisvasút is annyira elsorvadt, hogy 1980 táján a teljes felszámolása mellett döntöttek.

A település a honfoglalás korában jött létre, a honfoglalás kori leletek ma Nyíregyházán tekinthetőek meg a Jósa András Múzeumban. A falut elsőként 1239-ben említik Keleznei néven.

1410-ben a település vámhely, vízi és szárazföldi vámja is van. Nevét ekkor Felkenézlő néven írják.

A 15. század közepéig több birtokosa is volt a településnek: Upor, Ujfalusy, és az Óbégányi családoknak volt itt birtoka. A település ekkor Zemplén vármegyéhez tartozott.

A 15. század végén még a Buttkay, Márky, Ráskay családot is birtokosai között találjuk.

A 16. század elején nevét már Kenézlőnek írták, ekkor a Farkas család volt a falu birtokosa.

1889-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben Kenézlő majdnem teljesen leégett.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai felső járásához tartozott.

• 1990–1994: Hunyadi Tibor (független)^[3]
• 1994–1998: Hunyadi Tibor (független)^[4]
• 1998–2002: Hunyadi Tibor (Zempléni Településszövetség)^[5]
• 2002–2006: Hunyadi Tibor (Zempléni Településszövetség)^[6]
• 2006–2010: Hunyadi Tibor (független)^[7]
• 2010–2014: Hunyadi Tibor (független)^[8]
• 2014–2019: Hunyadi Tibor (független)^[9]
• 2019–2024: Horváth Ferenc (független)^[10]
• 2024– : Horváth Ferenc (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 8,1% cigánynak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 14,4%, görögkatolikus 17,7%, felekezeten kívüli 5,3% (18,1% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 6% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% németnek, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt római katolikus, 12,6% református, 14,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,9% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).^[13]

• Görögkatolikus templom (1795, ikonosztáz: 1830-as évek)
• Római katolikus templom (1932, Mihály arkangyal a védőszentje)
• Református templom (1823-13, tornya: 1926)
• Szent István-szobor

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

• Kenézlő honlapja