Bekecs (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bekecs (egyértelműsítő lap).

A településen világörökségi helyszín található

Bekecs
Községháza
Bekecs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szerencsi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Bodnár László (független)[1]
Irányítószám	3903
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	2206 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	94,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 09′ 05″, k. h. 21° 10′ 15″48.151419444444, 21.1709548.151419°N 21.170950°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 05″, k. h. 21° 10′ 15″48.151419444444, 21.1709548.151419°N 21.170950°E
Bekecs Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bekecs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bekecs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bekecs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban, Szerencs várossal gyakorlatilag egybeépülve.

Bekecs a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik, a megyeszékhely Miskolctól 32 kilométerre keletre, a Tokaji borvidéken. A falu legdélibb része sík vidéken terül el, míg az északi része a Zempléni-hegység egyik legnyugatibb fekvésű hegye, a Nagy-hegy lábaira épült.

A közvetlenül határos települések: észak felől Monok (5 kilométerre), kelet felől Szerencs városa, mellyel mára teljesen összeépült; délkelet felől Prügy, dél felől Taktaszada (8 kilométerre), nyugat felől pedig Legyesbénye, mellyel szintén teljesen összenőtt. Fentieken túl délnyugaton határos még Megyaszó délkeleti külterületeivel is, bár e település viszonylag távolabb fekszik tőle, nyugat-északnyugati irányban.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, mely a belterületének déli széle közelében húzódik, ezen érhető el a legegyszerűbben a vármegye és az ország távolabbi részei felől is. Főutcája a 3611-es út, Legyesbényével és Megyaszóval a 3702-es út, Monokkal és Tállyával a 3711-es út köti össze. Határszélét nyugaton érinti még a Miskolctól idáig húzódó 3605-ös út is.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, de annak megállási pontja nincs a határai között, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Szerencs vasútállomás kínálja.

A települést, amely fontos kereskedelmi út mentén épült fel, már Anonymus is említi. Nevét valószínűleg 12. századi birtokosáról, a Beke családról kapta. A tatárjárás, majd a török uralom idején is elpusztult a község, de mindig újra benépesült. A község református templomának 1625-ben történő felszentelésekor itt járt és beszédet mondott Szenczi Molnár Albert zsoltárfordító. A 19. századtól kezdve Bekecs már nem volt önálló település, a szomszédos Legyesbénye községhez, majd a második világháború utántól Szerencshez tartozott. 1956-ban önállósodott újra. Az önállóság hozzájárult a település fejlődéséhez, melyben sokat segített a tsz-rendszer is (Bekecs négy község termelőszövetkezeti központja volt).

A megye többi településével ellentétben a válság, melybe a rendszerváltás után került az észak-magyarországi községek többsége, Bekecset nem érintette, amely nagyban volt köszönhető az akkori vezetés szakértelmének és Szerencs támogatásának.

A kétezres évek elején a település általános iskolája teljes egészében megújult, az megújult épületet az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc jelenlétében adták át. Későbbiekben az óvoda is teljes körű felújításon esett át.

A község sokat köszönhet az előző polgármestereknek és városvezetőknek is, hiszen rengeteg utcában az utolsó fejlesztések évekkel ezelőtt zajlottak és az árkok korszerűsítése is az előző vezetőséghez köthető.

A 2014-es önkormányzati választások után a faluban megkezdődött a buszmegállók korszerűsítése és a járdák térkövezése is a község főutcájának egyik oldalán. Ezután hozták létre a Dr. Móré Lóránt Egészségügyi Központot, amely az egykori bekecsi háziorvos nevét viseli.

2016-ban elkezdődött a község internetes hálózatának fejlesztése, amely a Digitális Jólét Program része volt. Célja az volt, hogy minden háztartásban elérhetővé váljon a 30 Mb/s sebességű internetkapcsolat.

• 1990–1994: Tóth István (független)^[3]
• 1994–1998: Tóth István (független)^[4]
• 1998–2002: Tóth István (Zempléni Településszövetség)^[5]
• 2002–2006: Tóth István (független)^[6]
• 2006–2010: Béki József (független)^[7]
• 2010–2014: Béki József (független)^[8]
• 2014–2019: Dr. Bodnár László (független)^[9]
• 2019–2024: Dr. Bodnár László (független)^[10]
• 2024– : Dr. Bodnár László (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a lakosság 99%-a magyar, 1%-a cigány származású volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,9%, református 13,4%, görögkatolikus 8,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7% (34,5% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 17,3% református, 8,7% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,2% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).^[13]

• Római katolikus templom
• Református templom
• Görögkatolikus templom
• Kopjafa az 1956-os emlékműnél
• Millenáris emlékmű
• Az egykori, nemrégiben azonban felújított fürdőkert
• Bekecsi Tanösvény
• Bányai Lovasiskola

• Bekecs honlapja