Bőcs

Bőcs
Bőcs címere Bőcs zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Nagy László Győző (független)[1]
Irányítószám	3574
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	2589 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	109,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 02′ 35″, k. h. 20° 57′ 51″48.043161111111, 20.96426944444448.043161°N 20.964269°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 35″, k. h. 20° 57′ 51″48.043161111111, 20.96426944444448.043161°N 20.964269°E
Bőcs Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bőcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bőcs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Miskolctól 14 kilométerre délkeletre található, az Alföld és az Északi-középhegység határán, a Hernád folyó szeli két részre. A környező települések közül Berzék 2, Hernádnémeti 4, Sajólád pedig 5 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Alsózsolca.

A környező települések közül Hernádnémetivel és Berzékkel a 3607-es, Sajóláddal a 3609-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Hernádnémeti-Bőcs vasútállomás a belterület északi szélén helyezkedik el, nem messze a 3607-es út vasúti keresztezésétől keleti irányban; közúti elérését az abból kiágazó 36 303-as számú mellékút biztosítja.

Már a honfoglalás előtt lakott volt, avar temetőt tártak fel a térségben. Bőcs (Bölcs, Belcs) nevét először 1222-ben említették az oklevelek, Bulch néven. Neve feltehetőleg a Bulcsú személynévből ered. A település birtokosai a bőcsi nemesek, az ónodi Czudar család ősei voltak. A település két különálló faluból, Belső- és Külső-Bőcsből alakult ki, a kettőt a megyehatár, a Hernád folyó választotta el. A török időkben elpusztult, de újra benépesült. Belső-Bőcs 1859-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, de Borsod vármegye elcserélte Aszaló faluért. Külső-Bőcs Zemplén vármegye része volt, 1882-ben Borsodhoz csatolták. A két település 1950-ben egyesült Bőcs néven.

1854–55-ben a Hernád folyó áradásai, 1877-ben pedig tűzvész pusztította el. 1969-ben megépült Bőcsön a Borsodi Sörgyár.

2000-től a Bőcs Sport Kft. által üzemeltetett Bőcs KSC labdarúgó- és kézilabdacsapata a legnagyobb reklámhordozója a településnek.

• 1990–1994: Lippai Lajos (független)^[3]
• 1994–1998: Lippai Lajos (független)^[4]
• 1998–2002: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség)^[5]
• 2002–2006: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség)^[6]
• 2006–2010: S. Nagy László Győző (független)^[7]
• 2010–2014: Nagy László Győző S. (független)^[8]
• 2014–2019: Nagy László Győző (független)^[9]
• 2019–2024: Nagy László (független)^[10]
• 2024– : Nagy László Győző (független)^[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért.^[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak három másik település (Abda, Buják és Mezőfalva) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig egyedül Csonkahegyháton akadt példa.

A település népességének változása:

2001-ben a lakosság 92%-át magyar, 8%-át cigány nemzetiségű^[11] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 49%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 8,4% (16,8% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,6% volt római katolikus, 36,5% református, 2,9% görög katolikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 11,8% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).^[13]

• Református templom
• Borsodi Sörgyár
• Borsodi Sörgyár Látogatóközpont^[14]

Lásd még: Kategória:A Bőcs KSC labdarúgói

• Ónodi Czudar Imre (1345–1389) egri és erdélyi püspök.
• Itt született Benyovszky Imre (1758–1821 után) mérnök, földmérő.
• Pocsai László (1884–1966) nemzetgyűlési képviselő
• Koncz József (1922–2012) festőművész.

• Gömörhorka (Gemerská Hôrka), Szlovákia

• Györffy György: Abaújvármegye.

• Bőcs hírei^{[halott link]}
• Bőcs Község hivatalos honlapja
• Bőcs Községi Sport Club hivatalos honlapja Archiválva 2012. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Földhivatalok Archiválva 2010. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Gyalogló