Mezőcsát

Mezőcsát
Légifotó Mezőcsátról
Mezőcsát címere Mezőcsát zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőcsáti
Jogállás	város
Polgármester	Siposné Horváth Anita
Jegyző	Dr. Jerebák József
Irányítószám	3450
Körzethívószám	49
Testvértelepülései	Lista Worbis
Népesség
Teljes népesség	5611 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	56,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	103,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 49′ 24″, k. h. 20° 54′ 10″47.823333333333, 20.90277777777847.823333°N 20.902778°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 24″, k. h. 20° 54′ 10″47.823333333333, 20.90277777777847.823333°N 20.902778°E
Mezőcsát Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mezőcsát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőcsát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Mezőcsátról szól. Hasonló címmel lásd még: Csát (egyértelműsítő lap).

Mezőcsát kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járás székhelye. Miskolc és Mezőkövesd között, mindkét településtől kb. 35 kilométerre található.

A város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól délre, az ún. Borsodi Mezőség közepén fekszik. A megyeszékhelytől és Mezőkövesdtől 35 km, Tiszaújvárostól pedig 20 km távolságban helyezkedik el. Közúton 4 főirányból közelíthető meg. Miskolc felől Nyékládházánál, a 3-as főútról kell letérni, Tiszaújvárosból a 35-ös főútról Tiszapalkonyán keresztül érhető el. A 3-as számú főútról Budapest felől Mezőkeresztesnél kell lefordulni. A Tiszántúlról a Tiszán Ároktőnél átkelve érhetjük el a települést. Itt van a végállomása a Nyékládházától induló Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonalnak, amely a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonallal köti össze a települést. A vasútvonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás „ideiglenesen” szünetel.

A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A preszkítáknak jelentős temetője (Hörcsögös halom) volt a területen. A honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. 1067-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a Miskóc nemzetségbéli Bors ispán. Csát – ahogy ekkor hívták a települést – két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.

A tatárjárás során a település elpusztult, az 1330-as években említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett, mikor azonban Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején Borsod megye erdélyi fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, 1686-ban a császári csapatok felégették, 1698-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.

A kiegyezést követő békés években Mezőcsát tovább fejlődött, a mezőgazdaság mellett a kézművesipar kapott döntő szerepet (kerámiaedények gyártása). 1906-ra elérte a vasútvonal a települést, malmok épültek, bankok nyíltak.

A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette.

A második világháború embervesztesége Mezőcsát térségében:

• m. kir. honvéd: 33 fő
• német katona: 4 fő
• román katona: 50 fő
• szovjet katona: 674 fő
• volt mezőcsáti lakos hősi halottak, és mezőcsáti civil áldozatok: 157 fő
• mezőcsáti zsidó áldozatok: 362 fő

Mindösszesen 1280 fő.^[2]

1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.

Az elkövetkezendő évtizedekben Mezőcsát szocialista településként tovább fejlődött, 1982-ben azonban elveszítette a járási székhely rangját, és több szerepkörben is Tiszaújváros vette át a helyét. Ennek ellenére azonban a település dinamikusan fejlődik, külseje egyre városiasabb. 1990-ben újság is indult.

1991. január 1-jén Mezőcsát visszakapta régi városi rangját.

Mezőcsáttól délkeletre állt az Árpád-korban Szá(s)zd település is, melyről már az 1067 körüli időkből maradtak fenn adatok. 1267-ben már monostora is említve volt „mon. S. Marie...quod dicitur Zazty” néven.

1368-ban, 1400-ban és 1404-ben (Szá(s)zmonostora, 1404-ben Zaz Monostora néven volt említve. Ma már csak puszta.

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.^[3]

A település népességének változása:

Mezőcsát az 1800-as évek elején a magyar népi fazekasművészet központja volt. Itt korongolták azokat a virágdíszes cserépedényeket, melyeket aztán a vásározó fazekasok tettek messze földön híressé. Itt készültek először a Miska-kancsók és a madárdíszes pálinkás butéliák is.

Amikor a településen a híres fazekas családok kihaltak, tőlük a tiszafüredi mesterek vették át e szép hagyományt, akik most is formázzák a fehér, madaras mintájú cserepeket, köcsögfákat és butéliákat.

• Zöldhalompuszta (Mezőcsát és Mezőkeresztes között) 1928-ban itt találták meg a 37 cm hosszú és 409 gramm súlyú, a Kr. e. V-IV. századból származó szkíta aranyszarvast: [1]
• Dobozy-kastély
• Márk-kastély
• Édes-kastély
• A református templom fakazettás mennyezete (http://fenysugar.com)
• Zsinagóga
• Kiss József emlékház
• Népi tájház
• Mezőcsáti termálfürdő

• Farkas Attila (1974. április 2.) rádióriporter, grafikus, festő
• Kálloy Molnár Péter (1970. június 6.) színész
• Kiss József (1843–1921) író, költő, szerkesztő. „A Hét” című folyóirat főszerkesztője, aki folyóiratával előkészítette a Nyugat (folyóirat) fellépését. Ő magyarította meg a jambikus verselést.
• Kordos László (1950. május 23.) geológus, paleontológus
• Balogh Csaba (1968. november) absztrakt festő, fotográfus

• Cseke László: Észak Magyarország (Panoráma, 1978)

• Mezőcsát honlapja
• Mezőcsát.lap.hu - linkgyűjtemény
• Térkép Kalauz – Mezőcsát
• Légifotó Mezőcsátról
• Mezőcsát Hörcsögös halom - preszkíta sír