Perje (Románia)
| Perje (Pria) | |
 | |
| A Perjei Magura | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Csizér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csizér |
| Irányítószám | 457077 |
| SIRUTA-kód | 140574 |
| Népesség | |
| Népesség | 350 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 388 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 55″, k. h. 22° 53′ 25″47.048611°N 22.890278°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 55″, k. h. 22° 53′ 25″47.048611°N 22.890278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Perje (románul: Pria) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Kraszna forrásvidékén, a Meszes-hegység északnyugati végében, Zilahtól 38 kilométerre délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a perje szóból származik. Először 1481-ben, Alsoperye és Felsewperye, majd 1614-ben Perieh, 1733-ban pedig Pereia alakban írták.
Története
[szerkesztés]Alsó- és Felsőperje 1481-ben és a 16. században a valkói váruradalomhoz tartozott. A két, később egyesült Kraszna vármegyei falut a 15. századtól egészen a 19. századig a Bánffy család birtokolta. A 17. század elején elpusztultak, és egységes faluként települtek újra. 1733-ban tizenkét román család, 1750-ben 247 görögkatolikus lakta, 1808-ban 53 régi és 38 új (volt zsellérek számára kiosztott) jobbágytelket és a Bánffy család öt tagját írták össze. 1876-ban Szilágy vármegyéhez csatolták.
Kazinczy Ferenc 1816-os átutazása után a következő sorokat írta a faluról: „A hely egy beszkedi faluhoz hasonlít s elfelejtett nyugalmas szegénység képét viseli. Hosszan nyúlt, noha nem nagy, s dombjairól sok apróbb patakok zuhogva ömlenek a nagyobba, mely a helységen végig fut. Feküdne Helvétiában a hely, Gessner nem pirult volna kalendáriumi része közzé felvenni s ismerné egész Európa. Az ökröket befogták anélkül, hogy mi az oláhokhoz s az oláhok mi hozzánk szólanának, mi, mert látánk képeiken, hogy nyelvünket nem értik, ők a nekik tulajdon rettegésök miatt. Szánás érzéseit támasztá bennünk látások.”[1]
1850-ben 724 görögkatolikus román lakta.
1910-ben 1228 lakosából 1192 volt román és 36 magyar anyanyelvű; 1177 görögkatolikus, 24 zsidó, 15 ortodox és 12 református vallású.
2002-ben 515 lakosából 470 volt román és 45 cigány nemzetiségű; 488 ortodox, 13 pünkösdista és 9 görögkatolikus vallású.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A 997 méter magas Perjei Magura Szilágy megye legmagasabb hegycsúcsa.
- A patak bal partján, egy dombon áll 1750-ben épült fatemploma.
- Május második vasárnapján a juhbemérés ünnepe.[2]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1930-ban Victor Gaga szobrászművész.
Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 248–253. o. Online elérés
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Kolozsvár, 1944, 1. köt., 54. o.
- ↑ Leírása a Caiete Silvane oldalán Archiválva 2015. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
Képek
[szerkesztés]-
Kétosztatú, 1914-ben épült parasztház
-
Gazdasági melléképületek
-
Fonott kerítés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
