Kémer

Kémer (Camăr)
Kémer görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Kémer
Rang	községközpont
Polgármester	Szabó Levente-György
Irányítószám	457060
SIRUTA-kód	140459
Népesség
Népesség	1618 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1509
Népsűrűség	40,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	177 m
Terület	39,83 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 54″, k. h. 22° 37′ 13″47.298429, 22.62030247.298429°N 22.620302°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 54″, k. h. 22° 37′ 13″47.298429, 22.62030247.298429°N 22.620302°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kémer (románul: Camăr) falu Romániában, Szilágy megyében.

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól északnyugatra, Kárásztelek, Zoványfürdő és Lecsmér között fekvő település.

Kémer nevét az oklevelek 1320-1321-ben említették először Kemer néven.

1335-ben Kemur, 1349-ben Kemer, 1477-benKémer, 1546-ban Kemyr néven írták nevét.

Kémer már az 1400-as években népes hely volt, s Hunyadiak korában már mezőváros volt, ahol minden csütörtökön hetivásárt is tartottak és országos vásártartási joggal is rendelkezett. Az országos vásártartási jog kiváltságát Hunyadi János kormányzótól kapta: minden húsvét nyolcadnapjára.

1477-ben a település birtokosai a Kémeri család tagjai voltak: Kémeri György unokái. A Kémeri családé volt még 1532-ben is, mikor kémeri Kémeri János leányai a maguk és testvéreik itteni részbirtokát eladták somlyói Báthory István erdélyi fejedelemnek.

1532 után a Báthori-családé volt, majd később Rákóczi birtok.

1608-ban Báthori Gábor fejedelemé, aki Kisdobszai Dániel szilágysomlyói református lelkésznek adományozta. Később Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett.

1663-ban I. Apafi Mihály Kémer községben adományozott nemességet Mihálynak és Miklósnak, vitézségük elismeréseként.

Miklós (Mikó) leszármazottai a Kémeri Mikó (Kémeri-Mikó) család, ma is élő tagjai.

1771-ben a kincstártól Cserei Farkas udvari tanácsos kapta.

A trianoni békediktátum előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

1910-ben 2782 lakosa volt, ebből 2581 magyar (92,77%), 148 oláh (5,32%), egyéb nemzetiségű 53 (1,91%). 2002-ben 1899 lakost számoltak össze, melyből 1742 magyar nemzetiségű.

• Görögkatolikus fatemploma
• Református templom
• Baptista imaház^[1]

• a Habsburg örökösödési háború legendás huszárkapitánya, Szekrényessy Péter (1717–1783), akinek nemesi birtoka a szomszédos Kárásztelken feküdt.^[2]
• 1790. október 24-én Tunyogi Csapó József jogtanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Bölöni László ügyvéd, író 1847. augusztus 9-én

• Soponya Magyarország
• Szentpéterszeg Magyarország

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 663–676. o. Online elérés
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.