Szilágysolymos
Szilágysolymos (Șoimuș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Szamosudvarhely |
Rang | falu |
Községközpont | Szamosudvarhely |
Irányítószám | 457314 |
SIRUTA-kód | 142765 |
Népesség | |
Népesség | 340 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 17′ 57″, k. h. 23° 11′ 11″47.299204°N 23.186296°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 57″, k. h. 23° 11′ 11″47.299204°N 23.186296°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szilágysolymos település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zsibótól északnyugatra, Debren, Szamosudvarhely és Zsibó közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szilágysolymos (Solymos) Árpád-kori település, nevét 1205-ben már említették a Váradi regestrumban egy peres üggyel kapcsolatban.
1369-ben Salumus, 1387-ben Velselomus, 1423-ban Kissolymos, 1499-ben Nagy-Solymos, 1570-ben Nagysolymos, Kissolymos néven írták.
A falu a falu lakosainak hagyománya szerint egykor nem mai helyén állt, hanem lejjebb, Zsibó felé a patak partján feküdt, erdőborította helyen.
1369-ben a település a Jakcsiak birtoka volt.
Az 1387 évi adatok szerint az aranyosi várhoz tartozott.
1553-ban már két Solymos települést is említettek az oklevelek, ekkor már Nagysolymos és Kissolymos nevű település is létezett. Mindkettő Kővárhoz tartozott, 1564-ben pedig már mindkettő Hadad várának tartozéka volt.
1604-ben a Wesselényi család birtokaihoz sorolták az adóösszeíráskor, de ekkor már csak Nagysolymost.
1733-as összeíráskor Solymoson 42 oláh családot számoltak össze. 1750-ben 254 görögkatolikus lakosa volt.
1847-ben 484 lakos élt a településen, melyből 6 római katolikus, 472 görögkatolikus, 6 református volt.
1890-ben 775 lakosa volt, ebből 14 magyar, 3 német, 696 román, 21 egyéb nyelvű volt, melyből 11 római katolikus, 743 görögkatolikus, 6 református, 15 izraelita volt. A házak száma ekkor 163.
1910-ben 983 lakoából 48 magyar, 919 román, ebből 935 görögkatolikus, 31 református, 10 izraelita volt.
A 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 336–340. o. Online elérés