Szilágysolymos

Szilágysolymos (Șoimuș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Szamosudvarhely
Rang	falu
Községközpont	Szamosudvarhely
Irányítószám	457314
SIRUTA-kód	142765
Népesség
Népesség	340 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Terület	Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 57″, k. h. 23° 11′ 11″47.299204, 23.18629647.299204°N 23.186296°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 57″, k. h. 23° 11′ 11″47.299204, 23.18629647.299204°N 23.186296°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Szilágysolymos település Romániában, Szilágy megyében.

Zsibótól északnyugatra, Debren, Szamosudvarhely és Zsibó közt fekvő település.

Szilágysolymos (Solymos) Árpád-kori település, nevét 1205-ben már említették a Váradi regestrumban egy peres üggyel kapcsolatban.

1369-ben Salumus, 1387-ben Velselomus, 1423-ban Kissolymos, 1499-ben Nagy-Solymos, 1570-ben Nagysolymos, Kissolymos néven írták.

A falu a falu lakosainak hagyománya szerint egykor nem mai helyén állt, hanem lejjebb, Zsibó felé a patak partján feküdt, erdőborította helyen.

1369-ben a település a Jakcsiak birtoka volt.

Az 1387 évi adatok szerint az aranyosi várhoz tartozott.

1553-ban már két Solymos települést is említettek az oklevelek, ekkor már Nagysolymos és Kissolymos nevű település is létezett. Mindkettő Kővárhoz tartozott, 1564-ben pedig már mindkettő Hadad várának tartozéka volt.

1604-ben a Wesselényi család birtokaihoz sorolták az adóösszeíráskor, de ekkor már csak Nagysolymost.

1733-as összeíráskor Solymoson 42 oláh családot számoltak össze. 1750-ben 254 görögkatolikus lakosa volt.

1847-ben 484 lakos élt a településen, melyből 6 római katolikus, 472 görögkatolikus, 6 református volt.

1890-ben 775 lakosa volt, ebből 14 magyar, 3 német, 696 román, 21 egyéb nyelvű volt, melyből 11 római katolikus, 743 görögkatolikus, 6 református, 15 izraelita volt. A házak száma ekkor 163.

1910-ben 983 lakoából 48 magyar, 919 román, ebből 935 görögkatolikus, 31 református, 10 izraelita volt.

A 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

• Görögkatolikus fatemploma 1836-ban épült. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 336–340. o. Online elérés