Somlyómező
Somlyómező (Câmpia) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Oláhbaksa |
Rang | falu |
Községközpont | Oláhbaksa (Bocșa) |
Irányítószám | 457047 |
SIRUTA-kód | 140351 |
Népesség | |
Népesség | 252 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 183 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 18′ 54″, k. h. 22° 53′ 16″47.314992°N 22.887893°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 54″, k. h. 22° 53′ 16″47.314992°N 22.887893°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somlyómező (Câmpia), település Romániában, a Partiumban, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól északkeletre, a Sarmasági úttól délre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Somlyómező, Hosszúmező néven 1395-ben a Fejér kódex említette először, mikor egy oklevél szerint ez év július 6-dikán Zsigmond király egy Hosszumező nevű helységnél volt táborszálláson.
1427-ben Hozzywmezew, 1479-ben és 1486-ban Hozywmezew, 1733-ban Hoszu Mező, 1760–1762 között Hosszumező, 1808-ban Hosszúmező, 1888-ban Hosszúmező (Campu-Lungu), 1913-ban Somlyómező néven írták.
1416-ban Hosszumező birtok felől megjárták Somlyó város határát, május 15-én a birtokot meghatárolják Báthori György fia János és Ilosvai István fiai Gilbert és János között.
1427-ben Hozzywmezew Majádi László birtoka, de ennek kiskorúsága idején Ilosvai György zálogba adja Jakcsi Dénesnek és Lászlónak, és csak 1435-ben váltotta vissza Majádi László.
A birtok a későbbiekben is a Majádi és Dobai Banga családoké és leszármazottaiké.
1732-ben Dobaiak örökös nélküli halála után Hosszúmező részbirtokot a Gencsy család tagjai örökölték, majd 1748-tól az ugyancsak utód nélkül elhalt Ilosvai Banga Miklósnak hosszúmezői birtokrészét is Gencsy György és Zsigmond szerezte meg.
1910-ben Somlyómezőnek 384 lakosából 16 magyar, 364 román volt. Ebből 367 görögkatolikus, 12 református, 4 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.