Nagymonújfalu
Nagymonújfalu (Deleni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Debren |
Rang | falu |
Községközpont | Debren |
Irányítószám | 457121 |
SIRUTA-kód | 140976 |
Népesség | |
Népesség | 54 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 16″, k. h. 23° 05′ 27″47.321107°N 23.090833°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 16″, k. h. 23° 05′ 27″47.321107°N 23.090833°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagymonújfalu (románul: Deleni) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zilahtól északra, Menyő, Nagymon és Kisdoba közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Román neve Cioara=Csará (csóka). Magyar nevének első tagja Nagymon neve után. E falu határán alakult ki az új település, így lett neve Nagymonújfalu.
Története
[szerkesztés]A mai Nagymonújfalu az 1700-as évek körül települt mai helyére, a nagymoni határra. Egy tanuvallomás adatai szerint "Moni, Jaxival a határt kétfelé szakították; Moninak jutott az alsó rész, Jaxinak a felső, melyet Nagymon-Újfalunak neveznek".
A 18. század közepén a falu "Csora" még csak néhány házból állt.
Határa jó makktermő tölgyes, cseres és bükkös erdő volt. Bálvány nevű részét szőlővel telepítették be.
1750-ben neve Szilágycsora, ekkor már 122 görögkatolikus lakosa volt.
1760-1762 körül kapta mai Nagymonújfalu nevét.
1847-ben végzett összeíráskor 272 lakosa volt a településnek.
1890-ben 268 lakosából 24 magyar, 243 román, 1 egyéb nyelvű, ebből 1 római katolikus, 243 görögkatolikus, 10 református, 14 izraelita. A házak száma ekkor 60 volt.
1909-ben Nagymonújfalunak 260 lakosa volt.
Nagymonújfalu a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 701–702. o. Online elérés