[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Bogdánháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogdánháza (Stârciu)
Kőkereszt a régi temetőben
Kőkereszt a régi temetőben
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségKrasznahorvát
Rangfalu
KözségközpontKrasznahorvát
Irányítószám457187
SIRUTA-kód141562
Népesség
Népesség1001 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság7
Földrajzi adatok
Tszf. magasság302 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 15″, k. h. 22° 55′ 12″47.087473°N 22.919979°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 15″, k. h. 22° 55′ 12″47.087473°N 22.919979°E
SablonWikidataSegítség
Bogdánháza környéke 1769-1773 között

Bogdánháza település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Krasznától délkeletre, Sereden, Krasznahorvát, Palicka, Bagolyfalu közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Bogdánháza nevét az oklevelek 1341-ben említették először Bogdaynháza néven. A település ekkor Valkó várához tartozott.

1481-ben Magyar Bogdánháza, Bogdaháza, 1491-ben Bodanhaza, 1553-ban Boodánfalva néven írták nevét.

1341-ben Dancs mester volt a település birtokosa.

1481-ben Losonczi Bánffy András bácsi prépost birtoka volt, aki Losonczi Bánffy Mihálynak zálogosította el.

1508-ban Szaniszlófi Báthory István kapta Bánffy János nádortól.

1550-ben I. Ferdinánd király Szénás család tagjait iktatta be a birtokba.

1564-ben Ipp tartozéka volt a Kraszna vármegyei Bogdánfalva, és II. János király Losonczi Bánffy Farkasnak adta.

1648-tól Rákóczi birtok, II. Rákóczi György és neje Báthory Zsófia birtoka volt.

1715-ben a község a fennmaradt adatok szerint lakatlan volt.

1808-ban a Bánffy családé, Bánffy György és Bánffy Ádám birtoka volt.

A falu lakossága mészégetéssel foglalkozott.

1847-ben 961 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 1245 lakosa volt. A házak száma ekkor 256 volt.

Bogdánháza a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus kőtemploma - a 18. század vége felé épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 142–149. o. Online elérés

Hivatkozások

[szerkesztés]