Egregyborzova
| Egregyborzova (Borza) | |
 | |
| Egregyborzova görögkatolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Karika |
| Rang | falu |
| Községközpont | Karika |
| Irányítószám | 457091 |
| SIRUTA-kód | 140690 |
| Népesség | |
| Népesség | 186 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 208 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 13′ 11″, k. h. 23° 16′ 25″47.219798°N 23.273483°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 11″, k. h. 23° 16′ 25″47.219798°N 23.273483°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egregyborzova település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Zsibótól délre, az Egregy patak mellett, Szamosőrmező és Farkasmező közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]
Egregyborzova nevét 1322-ben említették először az oklevelekben, 1469-ben Berzowa, 1722-ben Borsva néven írták. Neve szláv eredetű és Sebes folyót jelent.
1322-ben az Aba nemzetségből származó Czente János János nevű fia volt birtokosa, aki azt Hosszúmezővel együtt Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta cserébe 1330-ban Dellő-Apáthiért, később azonban ismét visszakerült hozzá, ekkor ugyancsak Hosszúmezővel együtt sógorának Vas Miklósnak és fiainak adta abból a célból, hogy amíg él gondozzák
1469 előtt Zombori Péteré volt.
1602 előtt Zombori Farkas birtoka volt, majd 1602-ben Básta György generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei elismeréséül.
1837-ben birtokosai voltak: Kabós, Peley, Zsombori, Hatfaludi, Cserei nemesek. Lakói ekkor jómódú görögkatolikus oláhok voltak. Az összeírások szerint ekkor 52 házban 284 lakosa volt.
1890-ben 332 lakosa volt, melyből 11 magyar, 319 oláh, 2 egyéb nyelvű volt. Ebből 1 római katolikus, 315 görögkatolikus, 1 görögkeleti, 1 református, 14 izraelita volt, a házak száma ekkor 77 volt.
Egregyborzova a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]
- Görögkatolikus fatemploma - Szent arkangyalok tiszteletére épült.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 160–163. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
