Cigányi

Cigányi (Crișeni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Cigányi
Rang	községközpont
Irányítószám	457105
SIRUTA-kód	140832
Népesség
Népesség	1973 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	34
Népsűrűség	60,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	252 m
Terület	32,77 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 23° 02′ 44″47.231786, 23.04567547.231786°N 23.045675°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 23° 02′ 44″47.231786, 23.04567547.231786°N 23.045675°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Cigányi (románul: Crișeni) település Romániában, Szilágy megyében.

Szilágy megyében, Zilahtól északra, Zilah, Szilágyfőkeresztúr, és Nyirsid között fekvő település, a Királykői-patak és a Zilahi-patak folyik át rajta..

Cigányi nevét az oklevelek 1387-ben említették először Cziganvaja néven.

1409-ben nevét Czigán, Cigan, Chygan, majd 1441-ben Cyganvaya, Cigány, 1751-ben Czigany vaay neveken írták.

A település az aranyosi várhoz tartozott a szomszédos Vaja településsel együtt, és a Kusalyi Jakcs család birtokai közé tartozott. Kusalyi Jakcs János birtoka volt, aki a Szennyes birtokkal együtt 1000 forintért adta el az erdélyi püspöknek.

1411-ben Czigányvaja István erdélyi püspök birtoka, s ekkor határát is megjáratta.

1621 előtt Czigányiban a református híveknek anyaegyházuk is volt.

1641 előtt Rákóczi György birtoka volt, aki azt más birtokokkal együtt Serédi István és neje Kamuthy Katalinnak adta zálogba.

1724-ben III. Károly báró Andrássy Ferencnek és Józsefnek adományozta.

1750-ben 234 görögkatolikus lakosa volt.

1797-ben végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak gróf Andrási Károly, gróf Kendefi Rákhel, gróf Bethlen Gergelyné.

1802-ben gróf Andrási Károly, Domokos Józsefné, gróf Kendefi Elekné Bethlen Krisztina voltak.

1847-ben 456 lakosa volt, ebből római katolikus 3, görögkatolikus 450, református 3 volt.

1890-ben 635 lakosából 123 magyar, 3 német, 1 tót, 502 oláh, 6 egyéb nyelvű volt, melyből 22 római katolikus, 508 görögkatolikus, 80 református, 25 izraelita volt. A házak száma 121 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

A faluban zöldségfeldolgozó működik.

• Görögkatolikus fatemploma - 1853-ban épült. Anyakönyvet 1825-től vezetnek.

• Itt született Gecse Dániel orvos, filantróp.

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 190–194. o. Online elérés