Meszesszentgyörgy
| Meszesszentgyörgy (Sângeorgiu de Meseș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Vármező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vármező |
| Irányítószám | 457056 |
| SIRUTA-kód | 140431 |
| Népesség | |
| Népesség | 242 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 380 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 23° 00′ 27″47.044100°N 23.007468°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 23° 00′ 27″47.044100°N 23.007468°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Meszesszentgyörgy település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Zilahtól délre, a Meszes-hegység keleti lejtőjén, Vármező és Kásapatak közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve előtagját a Meszes-hegységről vette, melynek nyugatról keletre nyúló völgyében épült a falu. Nevének utótagját pedig az egykor a Meszes-hegység lankás oldalán álló kolostor Szent György tiszteletére szentelt templomának nevéről kapta.
Története
[szerkesztés]Nevét az oklevelek 1453-ban említették először Zenthgerg, Zenthgeurgh, Zenthgeurg, Zenthgewrg néven.
1453-ban V. László király a kolozsmonostori konventtel Zenthgewrg faluba iktatta be Filpesi Albertet, kinek ősei már régóta birtokosok voltak itt.
1460-ban Dobokai János birtoka volt, aki Kusalyi Jakabfi Györgynek zálogosította el.
1467-ben Dobokai János hűtlensége miatt annak birtokát Mátyás király a Mindszenti fivéreknek: Jánosnak, Mátyásnak és Miklósnak adta.
1558-ban Izabella királyné adta adományul Bánfi Pál, Nyújtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály, Szalánchi Dorottya és János és mindkét nembeli utódaik részére.
1672-ben Szepsi-Szent-Iványi Szentiványi Sámuel kapta meg.
1837-ben Béldi gróf özv. Vass grófné, Zombori, Simándi, Nyegrán nemesek.
1890-ben 764 lakosa volt, ebből 10 magyar, 742 oláh, 12 egyéb, melyből 4 római katolikus, 751 görögkatolikus, 3 görögkeleti, 6 izraelita. A házak száma ekkor 167 volt.
Meszesszentgyörgy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 65–68. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
