Nagyszeg
| Nagyszeg (Noțig) | |
 | |
| Görögkatolikus fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Szilágyszeg |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szilágyszeg |
| Irányítószám | 457299 |
| SIRUTA-kód | 142603 |
| Népesség | |
| Népesség | 414 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 21′ 55″, k. h. 23° 12′ 58″47.365177°N 23.216216°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 55″, k. h. 23° 12′ 58″47.365177°N 23.216216°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagyszeg település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágycsehtől délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét 1387-ben említették először az oklevelek Nagyzegh néven.
1462-ben Naghzeg, 1450-ben Naghzwg, 1462-ben és 1475-ben Naghzeg néven írták. A település az aranyosi várhoz tartozott.
Nagyszeg első ismert birtokosai a Kusalyi Jakcs család tagjai voltak.
487-ben Kusalyi Jakcs László itteni birtokát Bélteki Drágffy Bertalannak zálogosította el.
1510-ben a Kusalyiak közül László adta zálogba itteni birtokát Vajda Istvánnak és fiának Mihálynak.
1533-ban a fennmaradt oklevelek szerint Kusalyi Jakcs Mihály Középszolnok vármegye ispánja is részbirtokos volt Nagyszegen.
1797-ben a hadi terhekhez való hozzájárulásra való összeíráskor Nagyszeg főbb birtokosai voltak: báró Wesselényi Farkas, gróf Gyulai József, báró Huszár Antal, gróf Teleki Ádám utódai, és iktári gróf Bethlen Sámuel.
1847-ben 2689 lakosa volt. Ebből 2681 görögkatolikus, 8 református volt.
A szájhagyományok szerint Nagyszeg régen a báró Wesselényi család gazdatiszti lakja körül feküdt, ahol vár is állt egykor.
Nevezetességek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 427–434. o. Online elérés
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.