Németság

Németság (Șagu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Németság
Rang	községközpont
Irányítószám	317310
SIRUTA-kód	12153
Népesség
Népesség	1995 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	47 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Terület	Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 03′ 48″, k. h. 21° 16′ 53″46.06333333, 21.2813888946.063333°N 21.281389°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 48″, k. h. 21° 16′ 53″46.06333333, 21.2813888946.063333°N 21.281389°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Németság (Sagu) település Romániában, Bánátban, Arad megyében.

A Temesvárt Araddal összekötő DN 69-es út mellett fekvő település.^[2]

Németság nevét már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék is említette Mezeság, Mezeuság néven. A falu már ekkor templomos hely volt, melynek papja a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 13 báni, 1335-ben pedig 3 báni pápai tizedet fizetett. Nevét 1489-ben Sagh, az 1561 évi adólajstromban pedig Saagh, 1808-ban Ság vel Ságh, Segenthau vel Dreispitz néven írták. 1489-ben Ethele István, 1510-ben Ravazdi Péter, 1561-ben Kassai János volt a falu birtokosa. 1723–1725-ben a gróf Mercy-féle térképen Saag néven, lakott helységként található, az 1761. évi térképen azonban már csak puszta. 1770–1771-ben Carl Samuel Neumann lippai sótári tiszt, a telepítési bizottság egyik tagja, németeket telepített ide, ekkor kapta a német Segenthau és Dreispitz neveket is. Az új település 77 házból állt. 1781-ben Atzél István és Vörös Ignácz vásárolták meg a kincstártól.

1838-ban Borosjenei Atzél Antal birtoka volt, majd 1904-ig báró Atzél Lajos, a 20. század elején pedig gróf Szápáry Istvánné, báró Atzél Konstanzia birtoka volt. A faluban lévő kastélyt báró Atzél Antal és Lajos építtették, de utolsó tulajdonosa 1906-ban átalakíttatta és megnagyobbíttatta, és a községen kívül szép, kényelmes tisztilakot is építtetett.

1871-ben adták át az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság temesvári és a Tiszavidéki Vasút aradi pályaudvara közötti vasútvonalat, amelynek hat vasútállomásából az egyik Németságon volt.^[3]

1910-ben 2025 lakosából 1881 német, 86 magyar, 53 román volt. Ebből 1950 római katolikus, 47 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Újaradi járásához tartozott. A községhez tartozott Németságipuszta is, és a falu határában; a szőlőhegyek környékén feküdt a középkorban Liki falu is.

Liki 1465–1512 között a Muthnokiaké és a Mezőgyániaké volt. 1473–1520 között a Dócziak, 1483–1519 között a Dienessiek birtoka, 1520-ban pedig a Haraszthyaknak is voltak itt részbirtokaik.

• Itt született 1920-ban Mathias Bernath történész, egyetemi tanár.^[4]

• Ádám László et. al. Románia. Panoráma (1975). ISBN 963-243-068-9 
• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

• Darstellung der wichtigsten Ereignisse der Ortsgeschichte. segenthau.de. Segenthauer Heimatortsgemeinschaft (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) arch [A falu története a német hagyományőrző egyesület honlapján]