Németság
Németság (Șagu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Németság |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 317310 |
SIRUTA-kód | 12153 |
Népesség | |
Népesség | 1995 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 47 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 03′ 48″, k. h. 21° 16′ 53″46.063333°N 21.281389°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 48″, k. h. 21° 16′ 53″46.063333°N 21.281389°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Németság (Sagu) település Romániában, Bánátban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Temesvárt Araddal összekötő DN 69-es út mellett fekvő település.[2]
Története
[szerkesztés]Németság nevét már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék is említette Mezeság, Mezeuság néven. A falu már ekkor templomos hely volt, melynek papja a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 13 báni, 1335-ben pedig 3 báni pápai tizedet fizetett. Nevét 1489-ben Sagh, az 1561 évi adólajstromban pedig Saagh, 1808-ban Ság vel Ságh, Segenthau vel Dreispitz néven írták. 1489-ben Ethele István, 1510-ben Ravazdi Péter, 1561-ben Kassai János volt a falu birtokosa. 1723–1725-ben a gróf Mercy-féle térképen Saag néven, lakott helységként található, az 1761. évi térképen azonban már csak puszta. 1770–1771-ben Carl Samuel Neumann lippai sótári tiszt, a telepítési bizottság egyik tagja, németeket telepített ide, ekkor kapta a német Segenthau és Dreispitz neveket is. Az új település 77 házból állt. 1781-ben Atzél István és Vörös Ignácz vásárolták meg a kincstártól.
1838-ban Borosjenei Atzél Antal birtoka volt, majd 1904-ig báró Atzél Lajos, a 20. század elején pedig gróf Szápáry Istvánné, báró Atzél Konstanzia birtoka volt. A faluban lévő kastélyt báró Atzél Antal és Lajos építtették, de utolsó tulajdonosa 1906-ban átalakíttatta és megnagyobbíttatta, és a községen kívül szép, kényelmes tisztilakot is építtetett.
1871-ben adták át az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság temesvári és a Tiszavidéki Vasút aradi pályaudvara közötti vasútvonalat, amelynek hat vasútállomásából az egyik Németságon volt.[3]
1910-ben 2025 lakosából 1881 német, 86 magyar, 53 román volt. Ebből 1950 római katolikus, 47 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Újaradi járásához tartozott. A községhez tartozott Németságipuszta is, és a falu határában; a szőlőhegyek környékén feküdt a középkorban Liki falu is.
Liki
[szerkesztés]Liki 1465–1512 között a Muthnokiaké és a Mezőgyániaké volt. 1473–1520 között a Dócziak, 1483–1519 között a Dienessiek birtoka, 1520-ban pedig a Haraszthyaknak is voltak itt részbirtokaik.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1920-ban Mathias Bernath történész, egyetemi tanár.[4]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Anton Zollner: Durch gewesene deutsche Dörfer des Banats: Segenthau. banater-aktualitaet.de (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) arch
- ↑ Egy vasútépítés története. mult-kor.hu (2010. szeptember 21.) (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.)
- ↑ Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás. balkancenter.hu (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) arch
Források
[szerkesztés]- Ádám László et. al. Románia. Panoráma (1975). ISBN 963-243-068-9
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
További információk
[szerkesztés]- Darstellung der wichtigsten Ereignisse der Ortsgeschichte. segenthau.de. Segenthauer Heimatortsgemeinschaft (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) arch [A falu története a német hagyományőrző egyesület honlapján]