Székudvar

Székudvar (Socodor)
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Székudvar
Rang	községközpont
Irányítószám	317305
SIRUTA-kód	12135
Népesség
Népesség	2317 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	92 (2011)[1]
Népsűrűség	20,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	112,60 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′, k. h. 21° 26′46.51666667, 21.4333333346.516667°N 21.433333°EKoordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 21° 26′46.51666667, 21.4333333346.516667°N 21.433333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Székudvar (románul Socodor) falu Romániában Arad megyében.

Kisjenőtől 6 km-re nyugatra fekszik. Neve szikes területen épített udvarházat jelöl.

1214-ben Soluhan néven említik először. 1332-ben említik plébániáját. Piacterén előkerültek középkori apátságának és temetőjének maradványai. A népes magyar falunak a 16. században vására és vámja is volt, területén több malom működött. 1910-ben 5534 lakosából 4545 román és 879 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.

1992-ben 2322 lakosából 2110 román, 162 magyar, 38 cigány és 10 német volt.

• Itt született 1836. február 25.-én Iosif Goldiș görögkeleti püspök, a Román Akadémia tagja.
• Itt született 1888. március 6-án Banner János ősrégész, néprajztudós, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora.
• Itt született 1919. április 25-én Dr. Dászkál István nagyváradi latin szertartású ordinárius, apostoli protonotárius, nagyprépost - tudós római katolikus pap.

A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.