Csigérszőllős
| Csigérszőllős (Seleuș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Csigérszőllős |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Csigérszőllős |
| Irányítószám | 317290 |
| SIRUTA-kód | 12000 |
| Népesség | |
| Népesség | 1867 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 21° 43′ 00″46.383300°N 21.716700°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 21° 43′ 00″46.383300°N 21.716700°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csigérszőllős (Seleuș) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Borosjenőről délnyugatra, Pankotától északra, Sikula, Zaránd és Csigérgyarmat közt, a Csik-ér közelében fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét 1489-ben Zewles írásmóddal említette először oklevél. 1498-ban Zewlews, 1746-ban Csigerél Szőllős, 1808-ban Szöllős, 1909-ben Szőllőscsigerél alakban írták.
1527-ben Cserni Jován itt, Szőllősnél verte meg Perényi Péter erdélyi vajda hadait. 1645-ben a szőllősi Horga család nemességet kapott I. Rákóczi György fejedelemtől, majd 1741-ben van említve az e családból származó N. Horga-Popovici világosi tanító, tanfelügyelő, táblabíró, 1796-tól helybeli pap.
1851-ben Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában írta a településről: "Szőlős és Szigerel, Szelem si Csiggerel...Arad vármegyében...6 katholikus, 3 zsidó, 1683 óhitű lakos, anyatemplommal. Határa 6753 hold...Birja báró Ditrich József".
1910-ben 2577 lakosából 138 magyar, 2430 román volt. Ebből 103 római katolikus, 2390 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borosjenői járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
