Pernyefalva
Pernyefalva (Pârnești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Soborsin |
Rang | falu |
Községközpont | Soborsin |
Irányítószám | 317274 |
SIRUTA-kód | 11897 |
Népesség | |
Népesség | 158 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 237 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 04′ 27″, k. h. 22° 14′ 39″46.074142°N 22.244157°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 27″, k. h. 22° 14′ 39″46.074142°N 22.244157°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pernyefalva (románul Pârnești) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Zarándi-hegység alatt, Soborsintól északra, Torjás, Farkasfalva és Tótvárad közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falu nevét 1479-ben említette először oklevél Pernyfalwa alakban, mint Váradja 31. tartozékát. 1743-ban Pernestie, 1808-ban Pernyesty, 1851-ben Pernyest, 1913-ban Pernyefalva néven írták.
1510-ben Brandenburgi György kapta adományként, később kincstári birtok lett.
Román lakosságú falu. Lakosai főként földműveléssel foglalkoztak, de 1851-ben hamuzsír-gyár is működött a településen. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Pernyest, Arad vármegyében, erdős, hegyes vidéken, 332 óhitü lakossal, kis fatemplommal, 3 patakmalommal. Határa 1000 hold, mellyből 140 hold szántó, a többi erdőség. Szilvások. Földesura Kaszonyi Aloysia asszony.”
1910-ben 661 görögkeleti ortodox lakosa volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 216 lakosa közül 210 fő (97,2%) román, 6 fő (2,8%) ismeretlen nemzetiségű volt.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.