[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Csermő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csermő (Cermei)
Csermő címere
Csermő címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségCsermő
Rangközségközpont
Irányítószám317075
SIRUTA-kód10382
Népesség
Népesség1600 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság129 (2011)[1]
Népsűrűség14,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület114,04 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′, k. h. 21° 51′46.550000°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 21° 51′46.550000°N 21.850000°E
Csermő weboldala
SablonWikidataSegítség

Csermő (románul: Cermei, németül: Tschermei) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Borosjenőtől húsz kilométerre északra fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a csormolya nevű, búza között tenyésző növény tájnyelvi csermelye, csermely változatáról kapta. Első említése: Chermel (1429).

Története

[szerkesztés]

A törökök 1574-ben elfoglalták. A 17. század közepén székelyek, majd erdélyi románok költöztek be. 1824-ben vonták össze szórtan álló házait egy falumaggá.

18281838-ban Fascho József, báró Bánhidy Antal, Vásárhelyi János és gr. Königsegg szerezték meg a kincstártól, majd román és Békés és Bihar vármegyei magyar jobbágyokat telepítettek be. Az 1830-as években Fényes Elek szerint román lakosságú mezőváros, évi három országos vásárral, jelentős sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel.[2] Az 1840-es években ideköltöztették Szénás magyar szénégetőit. 1844-ben kapott szabadalmat országos és hetivásárok tartására.[3]

1854-ben Almáskamarásról és Szentmártonból német földműveseket telepítettek be, ekkor alapították római katolikus plébániáját is. Az 1860-as évek közepétől 1901-ig megszakításokkal református iskola is működött. 1860-ban gyógyszertárat nyitottak benne.[4] 1889-ben megépült a települést Borosjenővel összekötő vasút. A századforduló idején több hullámban ismét magyarokat telepítettek be, jórészt Szentesről.[5]

A 19. század folyamán birtokos volt a faluban az örmény eredetű Jakabffy család. A század végén itt volt a székhelye a Czárán család, Müller Vilmos, Faschó Moys Sándor és Sánka Vilmos és Irma uradalmainak. A kisbirtokosok mintegy fele viszont nem tudott megélni saját földjéből, feles vagy haszonbérletre szorult, télen pedig lakói távoli vármegyékbe is eljártak famunkát végezni.

Iskolájában 1982-ig működött magyar nyelvű alsó tagozat.[6]

Népessége

[szerkesztés]
  • 1842-ben 1150 ortodox és 25 római katolikus vallású lakosa volt.[7]
  • 1900-ben 3609 lakosából 1878 volt román, 1592 magyar és 29 német anyanyelvű; 1895 ortodox, 991 római katolikus, 514 református, 114 zsidó, 34 evangélikus és 29 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 1824 lakosából 1561 volt román, 197 magyar, 39 cigány és 16 német nemzetiségű; 1468 ortodox, 207 római katolikus, 75 adventista, 58 baptista és 30 református vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Tőz mentén és a falutól északnyugatra fekvő mocsaras területen számos vonuló madárfaj fészkel.
  • A római katolikus templom 1854-ben, az ortodox templom 18751881-ben épült.
  • Baptista imaháza, eredetileg zsinagóga. A zsidó közösség megmaradt tagjai 1949-ben adták el a baptistáknak.[8]

Híres emberek

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

Fafeldolgozó és textilipar.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. MKSz[halott link]
  3. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  4. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 44. o.
  5. Papp Lajos: 'A szentesi ref. egyház története.' In Nagy Imre (szerk.): Szentes. Budapest, 1928, 166. o.
  6. Vlad Nicolae: Monografia comunei Cermei (kézirat, 1989)
  7. 'Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae. [2014. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
  8. Radu Alexandru Hord: Sinagogile din județul Arad. Analele Aradului 3 (2017): 265. o.

Források

[szerkesztés]
  • Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
  • Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885–1910-ig. Arad, 1910

További információk

[szerkesztés]