Székesaranyág
| Székesaranyág (Arăneag) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Tornova |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tornova |
| Irányítószám | 317361 |
| SIRUTA-kód | 12536 |
| Népesség | |
| Népesség | 374 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 21° 46′ 34″46.252049°N 21.776151°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 21° 46′ 34″46.252049°N 21.776151°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székesaranyág (Arăneag) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Zarándi-hegység alatt, Tornovától délre, Világostól délkeletre, Almásegres és Doroszlófalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Székesaraqnyág, Aranyág nevét 1390-ben említette először oklevél Aranagh néven. 1445-ben Aranyag, Felsewaranyag, 1464-ben Aranyak, Zekas Aranyak, Also Aranyak, 1808-ban Aranyág, 1913-ban Székesaranyág néven írták.
1525-ben már több helységből állt; Felse Aranyagh, Zekes Aranyagh, Medwes Aranyagh, Also Aranyagh neveken említették, névváltozataiból ítélve népes helység lehetett, és ekkor Világos várához tartozott.
1910-ben 1226 lakosából 1105 román, 48 magyar, 71 cigány volt. Ebből 1177 görögkeleti ortodox, 27 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
