Feketegyarmat

Feketegyarmat (Iermata Neagră)
Freskó a református templomban
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Nagyzerind
Rang	falu
Községközpont	Nagyzerind
Irányítószám	317421
SIRUTA-kód	12867
Népesség
Népesség	492 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	449 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90–95 m
Terület	Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 14″, k. h. 21° 29′ 57″46.637228, 21.49912746.637228°N 21.499127°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 14″, k. h. 21° 29′ 57″46.637228, 21.49912746.637228°N 21.499127°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketegyarmat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Feketegyarmat (románul Iermata Neagră) falu Romániában, Arad megyében, Kisjenőtől északnyugatra, a Fekete-Körös mellett, Ant és Nagyzerind közt, a román-magyar határ közelében.

Nevének első tagja az itt elfolyó Fekete-Körösre utal, utótagja az ómagyar Gyarmat törzsnévből keletkezett.

Feketegyarmat Árpád-kori település. Nevét 1241-ben a tatárjárás idején Rogerius kanonok említette meg először Garmad néven Siralmas énekében, melyben a tatárok itteni pusztításait is megénekelte a tatár Kádán kán serege elől Váradról Csanádra menekülésekor.

1332-ben Gaumandnak, 1334-ben Gormatnak, 1335-ben Garmathnak írták.

A környék a fennmaradt oklevelek adataiból következtethetően az ősi magyar vallás és hitvilág egyik fontos központja lehetett. Erre enged következtetni az is, hogy itt a közelben volt Vata és Ajtony nemzetségi szállásközpontja is.

Márki Sándor erről így írt Arad vármegye monográfiája című művében: „Igricek, hegedősök laktak a mai Aradvármegye északi részén, a Fekete-Körösbe ömlő Tőz vidékén is. Igricverse (Igrechwerse) nevű földet hallunk emlegetni még 1429-ben is ezen a tájon...”

1561-ben Kis-Gyarmat, 1808-ban Gyarmath (Fekete) néven fordult elő neve. 1851-ben nagy árvizekről írtak a Fekete-Körös vidékén, és a feljegyzések szerint ekkor határa 8143 hold, lakosainak száma pedig 1321 fő, valamennyi református. Birtokosául pedig István főherceget írták.

1888-ban Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. 1920-ban határfalunak írták. 1974-ben Zerind (Nagyzerind) község faluja volt.

• Református temploma helyén a 13. századig óromán stílusú templom állt, mely a tatárjárás alatt megrongálódott, és később új épült helyette. 1862-ben a templomban végzett belső felújításokkor középkori freskók kerültek napvilágra, melyek egy része a figyelmetlen felújítási munkálatokkor elpusztult.
• A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Györffy György: Aradvármegye
• Márki Sándor: Arad vármegye monográfiája
• Honismeret
• Magyar Országos Levéltár: Dl. 12086.
• Diaszpora Alapítvány [1] Archiválva 2018. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben