Ácsva
Ácsva (Avram Iancu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Halmágycsúcs |
Rang | falu |
Községközpont | Halmágycsúcs |
Irányítószám | 317391 |
SIRUTA-kód | 12705 |
Népesség | |
Népesség | 511 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | –[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 260–360 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 19′ 50″, k. h. 22° 29′ 24″46.330604°N 22.489998°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 50″, k. h. 22° 29′ 24″46.330604°N 22.489998°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ácsva (románul: Avram Iancu, korábban Aciua) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Román nevét Avram Iancu román felkelővezérről kapta.
Fekvése
[szerkesztés]A Béli-hegységben, Borossebestől 24 km-re keletre fekvő szétszórt település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve az ács foglalkozásnévből származik, a helység jelentésű -ova szláv utótaggal.[2] Nevét 1439-ben említette először oklevél Alsovachva alakban. 1441-ben p. Felsew Achwa, 1444-ben pr. Achwa, 1477-ben Felsewaczua, 1553-ban Fenyeachowa, 1808-ban Acsuva, Acsova, 1913-ban Ácsva néven írták.
Története
[szerkesztés]Ácsva a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott.
1477-ben Felsewaczua Világosvár tartozéka volt.
1510-ben Brandenburgi György birtoka volt. 1553-ban Suraklini Petrovics Péter temesi ispán, királynéi tanácsos Fenyeachowa valamint Csúcs, Lázur, Pestere, Pojána és Kaszarészi nevű szerzett birtokát néhai nővére: Kendi Ferencné Petrovics Anna Zsigmondtól született leánya: Katalin javára vallotta be.
1610-ben Sennyei Miklós birtoka volt, aki azt Bethlen Gábornak adta cserébe, ő pedig Rácz Györgynek adományozta. 1670-ben itt húzták meg Erdély és a hódoltság határát.
A trianoni békeszerződéselőtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.
1910-ben 1366 lakosából 1352 fő román, 11 magyar volt. A népességből 1351 fő görögkeleti ortodox volt.
A 2002-es népszámláláskor 756 lakosa közül 755 fő (99,9%) román, 1 fő (0,1%) ukrán nemzetiségű volt.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.