[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Pálosbaracka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pálosbaracka (Barațca)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségÓpálos
Rangfalu
KözségközpontÓpálos
Irányítószám317230
SIRUTA-kód11557
Népesség
Népesség212 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság12 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 26″, k. h. 21° 37′ 56″46.107204°N 21.632272°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 26″, k. h. 21° 37′ 56″46.107204°N 21.632272°E
SablonWikidataSegítség

Pálosbaracka, 1910-ig Paulisbaracka (Baracka, románul: Barațca, 1939 körül Persicani) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Aradtól keletre, Lippától mintegy hét kilométerre északnyugatra, a Maros jobb partján fekszik, ahol a folyó völgye összeszűkül.

Népessége

[szerkesztés]

Etnikai, vallási megoszlás

[szerkesztés]
  • 1910-ben 123 lakosából 57 volt magyar, 57 román, nyolc német és egy szerb anyanyelvű; 54 ortodox és ötven római katolikus vallású.
  • 2002-ben 222 lakosából 211 volt román és tíz magyar; 195 ortodox, tizenegy római katolikus és kilenc baptista vallású.

Története

[szerkesztés]

Mint időszakosan lakott település 1885 körül jött létre, miután a magyar állam, a filoxéra elleni védekezés jegyében, 120 holdon kísérleti telepet létesített amerikai eredetű szőlőtövekből, a ópálosi vasútállomás közelében. Az itteni vesszőkkel oltották be Arad-Hegyalja szőlőit, aminek köszönhetően a borvidék déli, vörösbortermő része 1894-ben elkezdte kiheverni a járvány pusztítását. A századfordulón évente átlagosan 1250 vagonnyi dioritot termeltek ki az itteni kőfejtőből.[2] A településen 1946–47-ben épült ortodox templom. A szőlőtelep irodái 1959-ben egy kúriában működtek. 1959-ben a barackai telepet önálló vállalattá alakították, és 1965-re felépült a borászati kombinát új (mára romos) épülete, amelyet 1978 és 86 között kibővítettek. A dolgozók és családjuk számára (a vállalat 1989-ben harmincöt főt foglalkoztatott) egy pár tömbházat is emeltek. 1990-ben még kb. 2500 hektárnyi szőlőterület tartozott a gazdasághoz.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A 20. század elején, Szántay Lajos tervei alapján épített, tornyos kúria, parkkal. Az elcsatolás előttől az államosításig a környéken több aradi család is rendelkezett nyaralóval.

Gazdaság

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904
  3. Archivált másolat. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 1.)

Források

[szerkesztés]
  • Petru Nicoară – Tatiana Tudor – Cornelia Foster: Monografia comunei Păuliș. Arad, 2010
  • Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]