Lippakeszi
| Lippakeszi (Chesinț) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Temeshidegkút |
| Rang | falu |
| Községközpont | Temeshidegkút |
| Irányítószám | 317411 |
| SIRUTA-kód | 12796 |
| Népesség | |
| Népesség | 999 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 03′ 14″, k. h. 21° 34′ 35″46.053899°N 21.576302°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 14″, k. h. 21° 34′ 35″46.053899°N 21.576302°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lippakeszi (románul Chesinț) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lippától délnyugatra, Temesillésd és Temesújfalu közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Lippakeszi Árpád-kori település, egykor a Keszi törzsbeliek települése volt.
Nevét 1278-ban említette először oklevél Erdizadkezi néven. A település nevében levő (Erdizad) Erdőszád név jelentése erdőtorok, a vidéket határozta meg, ahol a falu feküdt. 1334-ben Kezi, Kezy, 1761-ben Gessinz, 1808-ban Keszincz, Keszéncz, 1888-ban Keszincz, 1913-ban Lippakeszi néven írták.
1278-ban Pál bán birtoka volt, aki végrendeletében Keszit öccsére, Pósa ispánra hagyta.
1334-ben már egyházas hely volt, neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, papja ez évben 13 garas pápai tizedet fizetett.
A település a középkorban Arad vármegyéhez tartozott.
A 15. században a Páznádi Baki család birtoka volt, 1561-ben a csanádi káptalan és Vetési János is a földesurai között volt.
A török hódoltság alatt magyar lakossága elpusztult, a 18. század elején helyükre románok telepedtek le, akik a helység nevét Keszincz-re ferdítették. A Mercy gróf-féle 1723–1725-ös térképen még elpusztult helyként megjelölték, de az 1761. évi térképen, Gessinz alakban, már ismét óhitűektől lakott helyként szerepelt.
1782-ben Névery Elek és József a kincstártól megvásárolták, de mivel az árát végül nem fizették ki, így továbbra is a kincstáré maradt. 1801-ben Eötvenesi Lovász Zsigmond a kincstártól megvásárolta, akiről Imrére szállt, majd Amália gróf Zelěnski Lászlóné örökölte.
A határban fekvő Ó falu-dűlő helyén feküdt a hódoltság előtt a falu.
A mai Lippakeszitől délre feküdt Horpataka is, amely egykor szintén Arad vármegyéhez tartozott.
Horpataka eredetileg a Keszi család birtoka volt. Keszi Balázs deák 1471-ben Horpatakát a csanádi káptalannak adta.
1910-ben 2227 lakosa volt, melyből 2200 román, 17 magyar volt. Ebből 2148 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma a török hódoltság alatt épült; eredetileg más célra használták, de a románok a ház egyik tűzfala mellé tornyot építtettek, és azóta templomként szolgál.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
