Kápolnás
| Kápolnás (Căpâlnaș) | |
 | |
| A Mocsonyi–Teleki kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Marosberkes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosberkes |
| Irányítószám | 317051 |
| SIRUTA-kód | 10024 |
| Népesség | |
| Népesség | 815 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 22° 13′ 26″45.974618°N 22.224027°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 22° 13′ 26″45.974618°N 22.224027°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kápolnás (románul: Căpâlnaș, helyi nevén Căpăriaș) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lippától 60 km-re kelet–délkeletre, a Marostól délre fekszik.
Története
[szerkesztés]Először 1369-ben említik, Capolna néven. Határában, a Birtalan-dombon egy középkori lakótorony alapjait ásták ki, amelyet 65 × 60 méteres sáncok kerítettek. Ez talán az 1427-ben Zaad, 1479-ben Zadya néven feljegyzett erődítménnyel azonosítható.[2]
1791-ben mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Házait ekkor vonták össze utcarendbe. A 19. század folyamán híresek voltak marhavásárai, melyeket 1828-ban 48 faluból látogattak. Ugyanekkor 1387 lakosa volt. 1853-ban a Mocsonyi család vásárolta meg a Zichyektől. Jelentős volt mészégetése.[3]
Krassó vármegyéhez, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1900-ban 1506 lakosából 1450 volt román, 36 magyar és 12 német nemzetiségű; 1448 ortodox és 35 római katolikus vallású.
2002-ben 1000 lakosából 843 volt román és 149 cigány nemzetiségű; 881 ortodox, 63 baptista és 48 pünkösdista vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Mocsonyi–Teleki-kastélyt Alexandru Mocsonyi földbirtokos építtette az 1860-as évek végén. A terveket a versailles-i Kis-Trianon kastélyt követve a későbbi világhírű bécsi építész, Otto Wagner készítette.[4] 1964-ben fölújították, jelenleg pszichiátriai szanatóriumként működik. 1934-ben a kastély vendége volt Patrick Leigh Fermor, aki így írt házigazdáiról, az entomológus és limerickgyűjtő Teleki Jenőről és feleségéről, Mocsonyi Tinkáról: "Jenő gróf, az egyik legrégibb erdélyi magyar arisztokrata család sarja, akár a legutolsó falusi kisnemes, teljes szívvel osztozott a háború utáni általános magyar sértettségben, bár nemigen juttatta kifejezésre; Tinka grófné viszont, ha alkalom adódott, diszkrét ékesszólással az ellenkező oldalon foglalt állást. Valahányszor egyikük valamilyen ellentétes véleményt hangoztatott, a másik négyszemközt megmagyarázta a vendégnek, hogy az szamárság."[5]
- A barokk ortodox templom 1826-ból, ikonosztáza 1858-ból való. A falu korábbi fatemplomát 1826-ban Marosgórósra szállították.
Híres emberek
[szerkesztés]- A kastély tulajdonosa és lakója volt Alexandru Mocsonyi magyarországi román politikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Dumitru Țeicu: 'Historic Geography and Archaeological Topography in at Bulci and Căpâlnaș' Analele Banatului, Arheologie – Istorie 20 (2012) [1] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
- ↑ Domnica Florescu: Schița istorico-geografică a comunei Birchiș. Arad, 2007
- ↑ Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: A historizmus kora. Bp., 2007
- ↑ P. L. F.: Erdők s vizek közt. Budapest, 2000., 149. o.
Források
[szerkesztés]- A föltárt romok a "jupiter.elte.hu" oldalon[halott link]
- A kápolnási ortodox egyházközség blogja[halott link] (románul)
További információk
[szerkesztés]Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
