Lábas

Lábas (Labașinț)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Sistaróc
Rang	falu
Községközpont	Sistaróc
Irányítószám	317347
SIRUTA-kód	12439
Népesség
Népesség	7 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 57′ 37″, k. h. 21° 47′ 25″45.960262, 21.79031445.960262°N 21.790314°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 37″, k. h. 21° 47′ 25″45.960262, 21.79031445.960262°N 21.790314°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Lábas (Labașinț) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Lippától délkeletre, Sistaróc és Temesszékás közt fekvő település.

Lábas nevét 1477-ben említette először Labasowcz írásmóddal, mint Solymos vára 71. tartozékát. 1690-1700 között Labosincz, 1808-ban Lábasincz, Labaschincz alakban írták.

Lábas a középkorban Arad vármegyéhez tartozott. 1440-1477-ben Labasowcz néven, Solymos várának tartozékai között szerepelt, birtokosai a Guthi Országh, majd a Bánffy család tagjai voltak. Az 1723-1725-ös térképen Lapusnik, az 1761. évi hivatalos térképen pedig Labuschinik néven, óhitűektől lakott faluként volt jelölve. 1838-ban 21 egész jobbágytelket számoltak össze a faluban. 1848-ig a kamara, majd a kincstár birtokai közt szerepelt.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: „Labasincz, Arad vármegyében, 705 óhitű lakossal, s anyatemplommal. ... fő kincse roppant erdejében áll, melyben nagy vadak is tanyáznak. Bírja a királyi kincstár”

1910-ben 706 lakosából 648 román, 6 magyar volt. Ebből 659 görögkeleti ortodox, 32 görögkatolikus, 11 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

• Görög keleti temploma a 19. század elején épült.

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.